Query by Example (QBE) jelentése és működése — vizuális adatbázis-lekérdezés

Ismerd meg a Query by Example (QBE) előnyeit: vizuális, könnyű adatbázis-lekérdezés SQL nélkül — gyors táblaválasztás, növelt produktivitás és hasonlóság alapú dokumentumkeresés.

Szerző: Leandro Alegsa

A Query by Example (általában QBE) egy adatbázis-lekérdezési nyelv relációs adatbázisokhoz. Az IBM-nél fejlesztették ki az 1970-es években. Az SQL fejlesztése párhuzamosan zajlott. A QBE-t azoknak a felhasználóknak fejlesztették ki, akik csak alkalmanként használnak adatbázisokat, és nem akarnak megtanulni egy olyan bonyolult nyelvet, mint az SQL.

A Query by example segítségével a felhasználóknak megjelenik az adatbázis vizuális sémája, amelyet egy speciális szerkesztővel szerkeszthetnek. Amikor végeztek, egy elemző lefordítja a műveleteiket egy lekérdezéssé egy hagyományos lekérdezési nyelven, például SQL-ben. A színfalak mögött ez az utasítás az, ami ténylegesen végrehajtásra kerül. Egy megfelelő front-end segítségével a felhasználónak nem kell megjegyeznie a lekérdezési nyelv részleteit. A felhasználó gyorsabban ki tudja választani a táblázatokat és oszlopokat, például a nevük begépelése helyett a táblázatokra és oszlopokra kattintva. Ez javítja a termelékenységet.

Az információkeresés kontextusában a QBE némileg eltérő jelentéssel bír. A felhasználó beküldhet egy dokumentumot, és kérheti, hogy "hasonló" dokumentumokat keressenek egy dokumentumadatbázisból. A hasonlósági keresés a dokumentumvektorok összehasonlításán alapul (lásd Vektortérmodell).

Ma már sok adatbázis-rendszer rendelkezik olyan front-enddel, amely hasonlít a QBE-re.

Mire jó a QBE és hogyan működik röviden

A QBE célja, hogy a lekérdezésalkotást vizuálissá és intuitívvá tegye. Tipikus QBE-szerkesztőben a felhasználó egy rácsot vagy űrlapot lát, amelyen:

  • egy sor minden megjelenített táblát vagy nézetet reprezentál,
  • az oszlopok a táblák mezőit jelölik,
  • külön sorokban vagy mezőkben adhatók meg a feltételek, rendezés és aggregációk.

Miután a felhasználó kitölti a mintát (például beír egy értéket a feltételek sorába, vagy kijelöl egy mezőt a megjelenítéshez), a QBE-elemző ezt a vizuális specifikációt egy hagyományos lekérdezéssé, általában SQL-lekérdezéssé alakítja. Például egy egyszerű QBE-szerkesztő a SELECT, FROM és WHERE részeket generálja automatikusan a kitöltött mezők alapján.

Példa használatra (konkrét lépések)

Egy tipikus, nem technikai felhasználó számára példa QBE-munka menete:

  • Megnyitja a QBE-szerkesztőt, amely felkínálja az adatbázis tábláit.
  • Kiválasztja a szükséges táblákat (például Ügyfelek és Rendelések) úgy, hogy rácsba húzza vagy kattintással hozzáadja őket.
  • Kijelöli a megjeleníteni kívánt mezőket (pl. név, város, rendelés_összege).
  • A feltételek sorába beírja: város = "Budapest", rendelés_összege > 100000.
  • Kiválasztja a rendezést vagy csoportosítást, majd futtatja a lekérdezést — a rendszer háttérben SQL-t generál és végrehajtja.

Előnyök

  • Alacsony belépési küszöb: nem szükséges SQL-ismeret a lekérdezések létrehozásához.
  • Gyorsabb és hibamentes kiválasztás: a felhasználó kattintással választ táblákat és mezőket, így kevesebb elírási hiba fordul elő.
  • Átláthatóság: a vizuális megjelenítés segít megérteni az adatmodell kapcsolatát és a lekérdezés felépítését.
  • Automatizált SQL-generálás: a rendszer optimalizált és konzisztens SQL-t állít elő a vizuális specifikációból.

Korlátok és hátrányok

  • Komplex lekérdezések: nagyon összetett összekapcsolások, beágyazott al-lekérdezések vagy speciális SQL-funkciók (például rekurzív lekérdezések) modellezése nehezebb lehet vagy egyszerűsítéshez vezet.
  • Expresszivitás korlátai: egyes fejlett optimalizációk és finomhangolások nehezebben érhetők el a vizuális rétegen keresztül.
  • Absztrakciós problémák: a vizuális felület elrejtheti a ténylegesen futó SQL részleteit — ez hasznos a kezdőknek, de kevésbé alkalmas a finomhangolást igénylő szakértőknek.
  • Implementációfüggő: a QBE-képességek és a támogatott funkciók nagyban függenek a konkrét eszköztől vagy front-endtől.

Technikai megvalósítás — mit csinál a fordító?

A QBE-front-end által gyűjtött információt egy belső komponens (elemző/fordító) dolgozza fel. Ennek a feladatai:

  • a kiválasztott táblák és mezők leképezése a FROM/SELECT ágakra,
  • a feltételek és operátorok (pl. =, >, <, LIKE, BETWEEN) átalakítása a WHERE részre,
  • aggregációk és GROUP BY/ORDER BY generálása,
  • összetettebb QBE-k esetén a JOIN-ok és aliases kezelése,
  • végül a generált SQL küldése az adatbázis szervernek, a futtatás eredményének visszaadása a felhasználónak.

QBE és információkeresés

Az információkeresés területén a "query by example" kifejezés gyakran azt jelenti, hogy egy dokumentumot vagy rekordot adunk meg példaként, és a rendszer hasonló elemek keresését végzi. Itt a művelet általában a tartalom vagy a vektor-reprezentációk összehasonlításán alapul (lásd a fent említett Vektortérmodell). Ezt gyakran nevezik query-by-document vagy query-by-example keresésnek a szöveges/vektoros kereső rendszerekben.

Hol találkozol ma QBE-hez hasonló megoldásokkal?

QBE alapú vagy QBE-szerű felületet sok modern alkalmazás használ, többek között:

  • grafikus lekérdező szerkesztők (query designers) adatbázis-kezelő rendszerekben,
  • riportkészítő és BI eszközök, ahol drag & drop módszerrel építhetők fel riportok,
  • adatbázis-adminisztrációs felületek és fejlesztői eszközök, amelyek vizuális lekérdezésépítőt kínálnak.

Összefoglalás

A QBE egy felhasználóbarát megközelítés az adatbázis-lekérdezések készítéséhez, amely vizuális eszközökkel teszi elérhetővé az adatkinyerést azok számára is, akik nem ismerik mélyen a lekérdezési nyelveket. Erőssége a könnyű használat és gyors tanulhatóság; hátránya, hogy nagyon összetett vagy speciális lekérdezések esetén korlátozó lehet. A modern alkalmazásokban a QBE-elvek tovább élnek a grafikus lekérdezőkben és riportkészítőkben.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Query by Example?


V: A Query by Example (QBE) egy adatbázis-lekérdezési nyelv relációs adatbázisokhoz.

K: Mikor fejlesztették ki a QBE-t?


V: A QBE-t az IBM-nél fejlesztették ki az 1970-es években.

K: Miért fejlesztették ki a QBE-t?


V: A QBE-t olyan felhasználók számára fejlesztették ki, akik csak alkalmanként használnak adatbázisokat, és nem akarnak megtanulni egy olyan összetett nyelvet, mint az SQL.

K: Hogyan működik a QBE?


V: A QBE az adatbázis vizuális sémáját mutatja be a felhasználóknak, amelyet egy speciális szerkesztővel szerkeszthetnek. Ezután egy elemző lefordítja a műveleteiket egy SQL-hez hasonló, hagyományos lekérdezési nyelven történő lekérdezéssé, amely a színfalak mögött kerül végrehajtásra.

K: Hogyan javítja a QBE a termelékenységet?


V: A QBE segítségével a felhasználók gyorsabban kiválaszthatják a táblákat és oszlopokat, például a nevük beírása helyett a táblákra és oszlopokra kattintva.

K: Milyen összefüggésben áll a QBE az információkereséssel?


V: Az információkereséssel összefüggésben a QBE lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy dokumentumot küldjenek be, és hasonló dokumentumokat kérjenek egy dokumentumadatbázisból a dokumentumvektorok összehasonlításán alapuló hasonlósági keresés segítségével.

K: Mely adatbázis-rendszerek rendelkeznek ma a QBE-hez hasonló front-enddel?


V: Ma már számos adatbázis-rendszer rendelkezik a QBE-hez hasonló front-enddel.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3