Lang Labor: Az Ausztrál Munkáspárt Új-Dél-Walesi Szakadása (1931–1936)

Lang Labor: Az 1931–1936 közötti Új-Dél-Walesi szakadás, Jack Lang „Lang-terve”, a Munkáspárt belső konfliktusai és a gazdasági válság hatásainak elemző története.

Az Ausztrál Munkáspárt (NSW) egy ausztrál politikai párt volt, amelyet általában Lang Labor néven ismertek. Ez volt az Ausztrál Munkáspárt Új‑Dél‑Walesi ága, amely 1931 és 1936 között elszakadt az országos párttól és önállóan, saját programmal és jelöltekkel tevékenykedett.

Háttér: a nagy gazdasági világválság és a belső viták

Az 1929 után súlyosbodó nagy gazdasági világválság erős nyomást helyezett mind a szövetségi, mind a tagállami kormányokra. A vita elsősorban azon folyt, hogyan kezeljék az államadósságot, a költségvetési hiányt és a munkanélküliséget: a mérsékelt, költségvetés‑egyenlegre törekvő megoldásokat támogató szövetségi vezetés és a radikálisabb, költségvetési kiadások fenntartására és a külföldi hitelek kezelésére összpontosító új‑dél‑walesi vezetés között komoly nézeteltérés alakult ki.

A "Lang‑terv" és a szakadás

1931-ben Jack Lang, Új‑Dél‑Wales miniszterelnöke, bemutatta a köznyelvben csak „Lang‑terv” néven emlegetett programot. A terv célja a gazdasági visszaesés mérséklése volt: Lang a tagállami kiadások fenntartását, a belső kereslet élénkítését és – vitatott módon – a külföldi hitelekhez kapcsolódó kifizetések felfüggesztését javasolta. Legfontosabb eleme az volt, hogy ideiglenesen leállítanák a külföldi bankoknak és kötvénytulajdonosoknak nyújtott kifizetéseket és kamatfizetéseket, egészen addig, amíg a gazdasági helyzet nem javul.

Ez a megközelítés éles ellentétben állt a James Scullin vezette szövetségi munkáspárti kormány politikájával, amely a nemzetközi kötelezettségek teljesítését hangsúlyozta. A belső konfliktus odáig fajult, hogy Lang támogatói – köztük Jack Beasley és Eddie Ward – kiszorultak a szövetségi frakcióból és végül a tagok egy része külön útra lépett.

A politikai következmények: kormánybuktatás és választások

A Munkáspárt szövetségi és tartományi vezetői közötti szakadás 1931-ben odáig vezetett, hogy Lang hívei az Egyesült Ausztrália Párt ellenzékével együtt voksoltak a képviselőházban, és ezzel megbuktatták a Scullin‑kormányt. Ez előrehozott szövetségi választásokhoz vezetett, amelyek súlyos vereséget hoztak a Munkáspártnak.

Az Új‑Dél‑Walesi ág jelöltjeit az 1931‑es választáson általában az Ausztrál Munkáspárt (Új‑Dél‑Wales) néven indították; ezeket a jelölteket a közbeszédben és a sajtóban gyakran "Lang Labor" jelölteknek nevezték. Az országos, szövetségi Munkáspárt (Új‑Dél‑Walesben többek között Ted Theodore és Ben Chifley vezetésével) külön listán indult.

Új‑Dél‑Walesben: leváltás és új választás

Az állami politikában a feszültségek további következményekkel jártak: 1932-ben Jack Langot a kormányzó – Sir Philip Game – alkotmányos alapon feloszlatta és menesztette, amihez egy állami választás is kapcsolódott; ebben Lang kormánya vereséget szenvedett. A megosztottság és a Lang‑politika erősen polarizálta a közvéleményt Új‑Dél‑Walesben.

Választási eredmények és politikai túlélés

A 1931‑es és az azt követő választások eredményeként a Munkáspárt országos szinten jelentős vereséget szenvedett, de sok Lang‑képviselő hagyományosan munkásosztálybeli választókerületben állt, így egy részüket ez nem sodorta ki a parlamentből. Eddie Ward például kezdetben Kelet‑Sydneyben szűk vereséget szenvedett, majd az 1932‑es időközi választáson visszanyerte helyét. Ugyanakkor olyan vezetők, mint Theodore és Chifley, veszítettek mandátumukból a megroppant Munkáspárt körülményei miatt.

A későbbi eredmények is a párttörés hatását mutatták: a szövetségi Munkáspárt Új‑Dél‑Walesben mindössze néhány helyet tartott meg (az 1934‑es választásokon a szövetségi Munkáspárt csak egy helyet nyert Új‑Dél‑Walesben (Newcastle) – ezzel is érzékeltetve a megosztottság politikai árát).

Új vezetés és megbékélés

1935‑ben John Curtin került a szövetségi munkáspárti vezetői pozícióba. Curtin és más mérsékeltebb vezetők erőfeszítéseket tettek a belső szakadás rendezésére. 1936 februárjában sikerült megegyezésre jutni, és az új‑dél‑walesi ág visszacsatlakozott a szövetségi párthoz, véget vetve a hivatalos pártszakadásnak. Ennek eredményeként az 1937‑es választásokon a Munkáspárt már egységes szervezetként indult Új‑Dél‑Walesben.

Hatás és örökség

A Lang Labor‑szakadás jelentős hatást gyakorolt az ausztrál munkáspárti mozgalomra: rövid távon gyengítette a munkáspárti erőt, megkönnyítve az ellenzék számára a politikai előretörést a válság éveiben. Hosszabb távon azonban a konfliktus felhívta a figyelmet a válságkezelés különböző politikai megközelítéseire, és hozzájárult ahhoz, hogy a párton belüli viták rendezésére irányuló mechanizmusok fejlődjenek – elvezetve a későbbi egységesedéshez, amely fontos volt a második világháború előtti és alatti politikai konszolidációhoz.

Kérdések és válaszok

K: Mi volt az Ausztrál Munkáspárt (NSW)?

K: Mi volt Jack Lang "Lang-tervének" fő jellemzője?

K: Kik voltak Jack Beasley és Eddie Ward?

K: Hogyan befolyásolta a szövetségi és a tartományi vezetők közötti szakadás a választásokat?

K: Ki lett James Scullin után a párt vezetője?

K: Hogyan békült ki John Curtin az új-dél-walesi ággal?

K: Hány mandátumot nyert a Szövetségi Munkáspárt az 1934-es szövetségi választásokon?

Keresés betűvel