Para-Alpesi síelés osztályozása a

A para-alpesi síelés osztályozása a para-alpesi síelés rendezési rendszere, amelynek célja, hogy egyenlő versenyt biztosítson a különböző típusú, korlátozott fizikai erőnléttel rendelkező alpesi síelők között. A rendezési rendszer három általános állapot szerint csoportosítja a nem képes fajtákat: állni, nem látni és ülve lenni. A csoportba sorolást a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság alpesi síeléssel foglalkozó bizottsága végzi. Ezt megelőzően több csoport is foglalkozott ezzel, többek között a Fogyatékosok Nemzetközi Sportszervezete (ISOD), a Nemzetközi Stoke Mandeville Játékok Szövetsége (ISMWSF), a Nemzetközi Vakok Sportszövetsége (IBSA) és a Cerebral Palsy International Sports and Recreation Association (CP-ISRA). Egyes rendezési rendszereket a Nemzetközi Paralimpiai Bizottságtól eltérő szervek, mint például a Speciális Olimpia, az alpesi síelésben kormányzott személyek adnak. A sport nyitott minden olyan versenyző számára, akinek nem látó vagy fizikai állapota nem képes állni. Nem áll nyitva az értelmi fogyatékkal élők számára.

·        

B1 síelő, aki nem lát jól

·        

B2 síelő, aki nem lát jól

·        

B3 síelő, aki nem lát jól

·        

Képes egy CP5-ös besorolású síelő területének mozgatására

·        

Képes a CP5/CP6 besorolású síelő területének mozgatására

·        

Képes a CP6/CP7 besorolású síelő területének mozgatására

·        

Képes a CP7/CP8 besorolású síelő területének mozgatására

Az első para-alpesi síelésre szolgáló rendszereket Skandináviában készítették az 1960-as években, a korai rendszereket lábak és karok nélküli síelők számára tervezték. Abban az időben még nem voltak szükséges dolgok ahhoz, hogy a gerincvelő-sérült síelők síelhessenek. A korai sorrendrendszerek célja az volt, hogy a karok és lábak használata körül készüljenek, de végül orvosi sorrendrendszer lett belőlük. Az 1976-os első téli paralimpián a sportág rendezési rendszerében két csoport volt. Az 1980-as évekre már léteztek csoportok az agyi bénulással élő síelők számára. Abban az időben a kerekesszékes kosárlabda osztályozásból inspirálódva erőfeszítéseket tettek arra, hogy a sorrendiséget inkább egy jobban használható rendszerré tegyék. Az 1980-as évekre tíz csoport létezett, és azóta erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az osztályok számának csökkentésével, így kevesebb érmet lehetett díjazni.

A csoportokra vonatkozó versenyszabályok a Nemzetközi Síszövetség által hozott szabályokat alkalmazzák, vagy a Nemzetközi Síszövetség szabályainak kiigazítását jelentik. A látásproblémákkal küzdő síelők esetében a síelőt a hegyről való lesikláshoz vezetők segítik. Az álló síelők számára különböző részszabályok döntenek arról, hogy milyen szükséges dolgokat engednek a versenyen, például egy hosszú botot, két botot vagy botok nélkül, illetve egy vagy két sílécet. Az ülő síelők egy speciálisan a havon való gyors áthaladásra tervezett sílécet, az úgynevezett monosílécet használják. A síelőket az orvosi, és a síelés közbeni testhelyzetük alapján sorolják be egy csoportba. A nem látó síelőket csak az orvosi vizsgálat alapján sorolják be.

Egy kanadai síelő, aki állva síel, és akinek nincs meg a lába egy része.Zoom
Egy kanadai síelő, aki állva síel, és akinek nincs meg a lába egy része.

Taiki Morii, egy japán síző, aki aZoom
Taiki Morii, egy japán síző, aki a

Egy síelő, aki nem tud síelni Szlovákiából, azzal a személlyel, aki megmondja neki, merre menjen síelés közben.Zoom
Egy síelő, aki nem tud síelni Szlovákiából, azzal a személlyel, aki megmondja neki, merre menjen síelés közben.

Kérdések és válaszok

K: Mi a para-alpesi síelés besorolása?


V: A para-alpesi síelés osztályozása a para-alpesi síelés rendezési rendszere, amelyet arra terveztek, hogy egyenlő versenyt biztosítson a különböző típusú, korlátozott fizikai erőnléttel rendelkező alpesi síelők között.

K: Ki fejlesztette ki a para-alpesi síelés első rendezési rendszerét?


V: A para-alpesi síelés első rendezési rendszereit Skandináviában készítették az 1960-as években.

K: Mi volt a célja ezeknek a korai rendező rendszereknek?


V: A korai rendezőrendszerek célja az volt, hogy a karok és lábak használata körül készüljenek, de végül orvosi rendezőrendszerré váltak.

K: Hány csoport létezett az 1976-os első téli paralimpián?


V: Az 1976-os első téli paralimpián két csoport volt a sportági rendezési rendszerben.

K: Azóta milyen erőfeszítéseket tettek a besorolás javítására?


V: Azóta történtek erőfeszítések, hogy jobbá tegyék a jól működő rendezést azáltal, hogy kevesebb osztályba sorolták, így kevesebb érmet lehetett díjazni.

K: Milyen útmutatókat használnak a látási problémákkal küzdő síelők számára?


V: Az útmutatókat arra használják, hogy a látási problémákkal küzdő síelőket segítsék lefelé a hegyről.

K: Hogyan haladnak gyorsan a havon az ülő síelők?


V Az ülő síelők egy speciálisan kialakított sílécet, az úgynevezett monosílécet használják a havon való gyors haladáshoz.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3