Harmadik oldal (Page 3): brit bulvárlapok topless modelljei és története
Sok bulvárlap használja a topless vagy meztelen lány fotóját, hogy növelje eladásait. Nagyon gyakran ez a fotó az újság harmadik oldalára kerül; innen ered ennek a funkciónak a neve is. Emiatt a funkciót a harmadik oldal vagy a 3. oldal néven emlegetik. A The Sun című újság, amely ezt 1970-ben vezette be, korán összefonódott a megnevezéssel; sokan a lapot azonosítják a harmadik oldallal. A The Sun a harmadik oldalon hagyományosan egy topless lány képét mutatta be. Más újságok, például a Daily Star és a Daily Mirror meztelen nők képeit közölték; a The Mirror néhány év múlva fürdőruhás modellekre váltott.
Történeti háttér és elterjedés
A harmadik oldal hagyománya a brit bulvársajtóban az 1960–70-es évekre nyúlik vissza; a cél részben az volt, hogy a lap szemléletét és eladásait növeljék, illetve olvasói figyelmet keltsenek. Kezdetben egyszerű glamour-fotók szerepeltek, később azonban a topless képek váltak jellegzetessé. A jelenség nem csak Egyesült Királyságban fordult elő: hasonló megoldások és glamour‑oldalak jelentek meg más országok bulvárkiadványaiban is.
Vita, jogi és politikai kísérletek
A harmadik oldal folyamatos viták tárgya volt. Kritikusai szerint a topless fotók nőket tárgyiasítanak, hozzájárulnak a szexizmussal és a nemek közötti egyenlőtlenséggel kapcsolatos káros normákhoz, valamint rossz üzenetet közvetítenek a fiataloknak. Védelmezői viszont azt hangsúlyozták, hogy a műfaj hagyomány és a szereplők számára bevételi forrást, médiamegjelenést, karrierlehetőséget jelenthet.
Egyes politikusok megpróbáltak jogi úton fellépni a jelenség ellen. Claire Short például kezdeményezett olyan szabályozási törekvéseket, amelyek célja az volt, hogy olyan újságként határozzanak meg kiadványokat, amelyek nem közölnek meztelen vagy topless férfiakat vagy nőket. Ez a „Page Three Bill” elnevezés alatt ismert ötlet sok vitát kavart; a kezdeményezést támogató levelek és tiltakozások is érkeztek, de a javaslat végül nem kapott elegendő politikai támogatást, és megbukott.
Kampányok és társadalmi nyomás
A 2010-es évek elején civilek és feminista csoportok aktív kampányt indítottak a harmadik oldal megszüntetéséért. A legismertebb ilyen kezdeményezés a „No More Page 3” nevű kampány volt, amely online petíciókkal, médiamegjelenésekkel és közösségi akciókkal hívta fel a figyelmet a problémára. A kampány hatására egyes hirdetők és kiskereskedők is nyomás alá kerültek, és a sajtóban, valamint a közvéleményben erősödött a kritika.
Modellek élete, motivációk és gazdasági háttér
Sok nő van, aki a harmadik oldalon szeretne megjelenni; többen közülük azért pályáznak, mert reménykednek abban, hogy a megjelenés médianyilvánosságot és hosszabb távú karrierlehetőséget hozhat (televíziós munkák, reklámok, közösségi média). A jelentkezők között gyakori a munkanélküliség vagy a munkásosztálybeli háttér: a részvétel költségei (smink, ruházat, utazás) gyakran megterhelők, így előfordul, hogy a család vagy ismerősök támogatják a felkészülést.
Ugyanakkor sok szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a gyors hírnév nem mindig jár biztos anyagi vagy érzelmi előnyökkel: a nyilvánosság pszichés megterhelést, megbélyegzést vagy munkahelyi diszkriminációt is okozhat. Vannak olyan modellek, akik sikeres üzleti vagy médiaszereplői pályát építettek a megjelenésből, de többen mesélnek arról, hogy hosszabb távon nem kaptak olyan karrierfolytatást, amire számítottak.
Kulturális hatás, médiaátalakulás és jelenlegi helyzet
A 2000-es és 2010-es évek digitális átalakulása, a közösségi média és az online tartalomszolgáltatás megjelenése megváltoztatta a bulvármodellek szerepét és lehetőségeit. Sok tradícionális lap részben vagy teljesen áthelyezte hangsúlyát az internetre, mások a nyomtatott kiadásban visszafogták a topless megjelenéseket, illetve inkább fürdőruhás vagy öltözékes fotókat közölnek. A nyilvános vita és a társadalmi nyomás miatt néhány kiadvány jelentősen mérsékelte ezt a gyakorlatot, míg mások továbbra is publikálják a glamour‑tartalmakat.
Összességében a harmadik oldal jelensége erősen megosztó: egyik oldalon megjelenik a sajtószabadság, a szórakoztatóipari hagyomány és az egyéni választás védelme, másik oldalon pedig a nemi alapú tárgyiasítás, a társadalmi felelősség és a nemek közti egyenlőség melletti érvek. A vita tovább él, és a gyakorlat alakulása nagymértékben függ a közvéleménytől, a piaci viszonyoktól és a jogi-szabályozási környezettől.
Jakki Degg egy jól ismert 3. oldalas lány
Jodie Marsh
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Hármas oldal funkció?
V: A Page Three feature egy olyan bulvárújság funkció, amely egy topless vagy meztelen lány fotóját tartalmazza az újság harmadik oldalán.
K: Ki vezette be ezt a funkciót?
V: A Sun újság vezette be ezt a funkciót 1970-ben, és szerzői joggal rendelkezik a névre.
K: Ki próbálta megállítani ezt a funkciót?
V: Claire Short megpróbálta megakadályozni ezt a funkciót azzal a javaslattal, hogy az újságok ne mutassanak meztelen vagy topless férfiakat vagy nőket, ami azt jelentette volna, hogy a brit szivárványos sajtó többé nem tekinthető újságnak.
K: Hogyan reagáltak az emberek a javaslatára?
V: Az emberek pozitívan reagáltak, 3000 levélben támogatták az ötletét.
K: Miért akarnak egyes nők a harmadik oldalas lányok lenni?
V: Egyes nők azért akarnak háromoldalas lányok lenni, mert ez lehetőséget jelenthet számukra, hogy sztárként kezdjenek karriert, és potenciálisan ismertek legyenek, mint például Samantha Fox, Michelle Marsh és Lucy Pinder, akik mindannyian háromoldalas modellként kezdték.
K: Milyen pénzügyi kihívásokkal kell szembenézniük ezeknek a nőknek?
V: Ezek a nők gyakran szembesülnek pénzügyi kihívásokkal, mivel a versenyzőként való induláshoz szükséges smink és ruhák megvásárlása nagyon drága; a legtöbbjük egyedül nem engedheti meg magának, ezért a családjuk segítségére szorul.
