Mag (neuroanatómia)
A mag az anatómiában egy agyi struktúra (többes számban = magok). Neuronok kompakt csoportja. Az idegsejtek szerveződésének két leggyakoribb formája közül az egyik, a másik a réteges struktúrák, mint például az agykéreg vagy a kisagykéreg. A perifériás idegrendszerben ugyanezt a fajta struktúrát ganglionnak nevezik. Az agymagok néhány hagyományos elnevezése is ezt a szót használja.
Az anatómiai metszeteken a sejtmag szürke anyagból álló, gyakran fehér anyaggal határolt területként jelenik meg. A gerincesek agyában több száz sejtmag található, amelyek alakja és mérete változó. A magok összetett belső szerkezettel rendelkezhetnek, többféle neurontípussal, amelyek csomókba (almagokba) vagy rétegekbe rendeződnek.
Kapcsolódó oldalak
- Suprachiasmatikus mag
- Basalis ganglionok
- Ganglion
Kérdések és válaszok
K: Mi az a mag az anatómiában?
V: A mag az anatómiában egy agyi struktúra, amely olyan neuronok kompakt csoportja, amelyek mindegyike egy-egy feladatot lát el az agy számára.
K: Mi az idegsejtek szerveződésének két gyakori formája?
V: Az idegsejtek szerveződésének két gyakori formája a magok és a réteges struktúrák, mint például az agykéreg vagy a kisagykéreg.
K: Mi az a ganglion?
V: A ganglion ugyanolyan típusú sejtcsoport a perifériás idegrendszerben, mint az agyban a mag.
K: Hogyan jelenik meg általában egy sejtmag az anatómiai metszeteken?
V: Az anatómiai metszeteken a sejtmag általában egy szürke anyagú, gyakran fehér anyaggal határolt területként jelenik meg.
K: Hány magot tartalmaz a gerincesek agya?
V: A gerincesek agya több száz sejtmagot tartalmaz, amelyek alakja és mérete változó.
K: Lehet egy magnak összetett belső szerkezete?
V: Igen, egy magnak lehet összetett belső szerkezete, többféle neurontípussal, amelyek csomókba (almagokba) vagy rétegekbe rendeződnek.
K: Hogyan működik együtt az agy a gondolataink és cselekedeteink létrehozásában?
V: Az agynak sok része van, amelyek úgy működnek együtt, hogy észre sem vesszük, hogyan történik, létrehozva a "világ képét", amelyet szinte gondolkodás nélkül érzékelünk.
