2015-ben iszlám szélsőségesek megöltek négy bloggert és egy kiadót Bangladesben. A támadássorozat nemzetközi felháborodást váltott ki: az áldozatok között voltak ismert szekuláris, tudományos és szólásszabadságot védő szerzők, valamint egy kiadó, akik a szabad véleménynyilvánítást képviselték. Az Újságíró-védő Bizottság jelentése szerint Banglades a negyedik leghalálosabb ország az újságírókra nézve.

Az elkövetők és a „feketelista”

A helyi szélsőséges csoportok közül kiemelkedik az „Ansarullah Bangla Team” nevű szervezet, amelyet szélsőséges iszlamista ideológiával és internetes propagandával hoztak összefüggésbe. 2013-ban egy, az al-Kaidahoz hasonlított szervezethez köthető csoport állítólag összeállított egy 84 nevet tartalmazó listát azokról, akiket el akartak hallgattatni a közéleti és online térben. A listán szereplők közül többen valóban célponttá váltak: a 2013–2015 közötti időszakban több támadás történt, és 2015-re legalább nyolc olyan személyt tartottak számon a listáról, akik meghaltak.

Áldozatok és indoklás

A támadók gyakran azzal indokolták tettüket, hogy az áldozatok „vallásgyalázást” követtek el vagy megsértették az iszlám tanításait. Ennek a vádnak azonban sok esetben a célja a kritikus hangok elfojtása volt, különösen azoké, akik a vallási indoktrináció, a vallási befolyás a közéletben vagy a múltbeli háborús bűnök elítélése mellett álltak ki.

Ismert áldozatok (részleges felsorolás, példák):

  • Avijit Roy – ismert szekuláris blogger és író (meggyilkolva 2015)
  • Ananta Bijoy Das – blogger (meggyilkolva 2015)
  • Washiqur Rahman – blogger (meggyilkolva 2015)
  • Niloy Neel – blogger (meggyilkolva 2015)
  • Faisal Arefin Dipan – kiadó (meggyilkolva 2015)

Az eredeti, helyi listán szereplő és később meggyilkoltak között a következő neveket említették: Avajit Roy, Rajeeb (Rajib) Haider, Jafar Munshi, Mamun Hossain, Jagatjyoti Talukder, Arif Hossain Dwip, Ziauddin Zakaria Babu és Wasikur (Washiqur) Rahman. Egyes esetekben – például Jafar Munshi és Anjali Devi esetében – a támadók szerint „vallásgyalázás” volt az indok; bizonyos helyi történetek szerint ez olyan konfliktusokhoz kapcsolódott, mint a vallási előírások (például a hidzsáb) kérdése az iskolákban vagy közösségekben.

Kontekstus: a Shahbag-mozgalom és a célpontok

A 2013-ban indult Shahbag (শাহবাগ আন্দোলন) mozgalom a 1971-es függetlenségi háború alatt elkövetett háborús bűnök felelőseinek elítélését követelte. A mozgalomban részt vevő, szekuláris értékeket képviselő aktivisták és bloggerek sokszor kerültek összeütközésbe vallási konzervatív csoportokkal, és ezért célponttá váltak. Az áldozatok között voltak olyanok is, akik aktívan támogatták a Shahbag-mozgalmat: például Ashraful Alam, Arif Raihan Deep, Nurul Islam Faruki, Jagat Jyoti Talukder és Jakaria Babu neve is előfordul a vonatkozó beszámolókban.

Állami és nemzetközi reakciók, következmények

A helyi hatóságok részben reagáltak: számos gyanúsítottat őrizetbe vettek, néhány elkövetőt vádemelés és elítélés követett. Ugyanakkor emberi jogi szervezetek és sajtószervezetek kritikáit is megfogalmazták: sok esetben a védelem hiányos volt, az előzetes figyelmeztetések ellenére nem biztosították megfelelően az újságírók és aktivisták biztonságát, és az impunitás, vagyis a büntetlenség problémája továbbra is fennállt.

Nemzetközi szervezetek – köztük az ENSZ, a Reporters Without Borders és a Committee to Protect Journalists – elítélték a gyilkosságokat, és Bangladest felhívták a védelem megerősítésére, a független vizsgálatok lefolytatására és a sajtószabadság védelmére. A támadások hosszabb távon jelentős elnyomó hatást gyakoroltak a véleménynyilvánításra: sok kritikus hang öncenzúrát gyakorolt vagy elhagyta az országot.

Mi a helyzet ma?

Bár az intenzív hullám után voltak letartóztatások és elítélések, a probléma gyökeres kezelése – a radikalizmus elleni hatékonyabb megelőzés, a jogállamiság szilárdítása és az áldozatok védelme – továbbra is kihívás maradt. A civil társadalom és nemzetközi partnerek folyamatosan emlékeztetik a hatóságokat arra, hogy a szólásszabadság védelme és a meggyilkolt bloggerek, újságírók és kiadók emlékének tisztelete érdekében következetes jogi intézkedésekre és hatékony védelemre van szükség.

Következtetés: A 2013–2015 közötti időszakban Bangladesben végrehajtott iszlám szélsőséges támadások súlyos csapást mértek a szólásszabadságra és a független véleményformálók biztonságára. A nemzetközi közösség és helyi jogvédők továbbra is a hatékony védelemért, az áldozatok igazságszolgáltatásáért és a radikalizmus megelőzéséért dolgoznak.