Magyar sorszámok: írási szabályok, példák és kivételek

Magyar sorszámok helyesírása: részletes írási szabályok, példák (21–999), kivételek és gyakori hibák — gyakorlatias útmutató a pontos alakokhoz.

Íme néhány szó a kis rendszámokra. A félkövér betűvel szedett szavak szabálytalanok.

Általános tudnivalók a magyar sorszámok írásáról

A magyarban a sorszámok (pl. első, második, huszonegyedik) rendszerint szóalakban képződnek: a számnévhez hozzákapcsoljuk a megfelelő "-dik / -adik / -edik / -ödik" képzőt, és egybeírjuk az egészet. Gyakori a számjegyes jelölés is: ilyenkor a számot ponttal különböztetjük meg (pl. 1., 2., 21.).

1–20 közötti számok

A 1–10 közötti sorszámoknak több szabálytalan alakja van, amelyeket meg kell tanulni:

• 1: első
• 2: második
• 3: harmadik
• 4: negyedik
• 5: ötödik
• 6: hatodik
• 7: hetedik
• 8: nyolcadik
• 9: kilencedik
• 10: tizedik

A 11–19 közötti sorszámokat a tizen- előtag és az alap sorszám együttesével képezzük: például 11 = tizenegyedik, 12 = tizenkettedik, 13 = tizenharmadik, 15 = tizenötödik stb.

21–99 közötti számok

A 21 és 99 közötti számok sorszámát úgy képezzük, hogy a tízeseket és az egyeseket szóban összekapcsoljuk, majd az egészhez hozzátesszük a sorszámképzőt. Ezeket az alakokat egybeírjuk (nem kötőjellel):

• 21: huszonegyedik
• 30: harmincadik
• 64: hatvannegyedik
• 99: kilencvenkilencedik

Tehát a helyes forma: huszonegyedik, nem „huszonegy-edik” vagy „huszon-kettedik” különírással.

100–999 közötti számok

Háromjegyű számoknál először a százasokat mondjuk ki, majd a maradékot (tízesek és egyesek). Az egész alak egy szóban marad:

• 100: századik (köznyelvben néha hallható a „század” alak, de az általános helyes írásmód: századik)
• 101: százegyedik
• 102: százkettedik
• 175: százhetvenötödik
• 200: kétszázadik
• 300: háromszázadik
• 512: ötszáztizenkettedik
• 987: kilencszáznyolcvanhetedik

Figyeljünk az olyan alakokra, ahol a 2., 3. helynév rendhagyó (második, harmadik): összetett számokban a 2. helyet általában kettedik formában látjuk (pl. százkettedik), nem pedig százmásodik-ként.

Nagyobb számok és alakok

Ezredik: ezredik; tízezeredik: tízezeredik; százezredik: százezredik; millióadik: millióodik (a nagyobb számok képzésénél is az alapelv: a teljes alapszót + sorszámképző, egybeírva).

Kivételes alakok és gyakori hibák

• Első, második, harmadik – ezek különösen gyakori rendhagyó alakok, amelyeket meg kell jegyezni.
• A sorszámokat szóban egybeírjuk; a kötőjel rendszerint nem használatos a magyar helyesírás szerint az összetett sorszámoknál.
• Számjeggyel írt sorszámoknál pontot teszünk a szám után (pl. 21.), és szükség esetén a pont után a megfelelő ragot vagy névszóragot alkalmazzuk („a 21. század”, „a 3. hely”).
• Kerüljük az angolra jellemző "-st, -nd, -rd, -th" típusú képzők említését magyar szövegben — ezek nem alkalmazhatók a magyar sorszámokra.

Összefoglalás

Röviden: tanuld meg az 1–10 rendhagyó alakjait; a 11–19 a tizen- előtaggal képződik; a 21–99 közötti számpárokat egybeírjuk (pl. huszonegyedik); a százak és ezresek is egybeírt formák (pl. százegyedik, kétezeredik). Számjeggyel történő jelölésnél minden esetben pontot használunk az ordinalitás jelzésére (pl. 1., 21., 100.).

Kérdések és válaszok

K: Milyen szabálytalan rendszámok vannak?

K: Mit kell használni a 21 és 99 közötti számok írásakor?

K: Hogyan írjuk a 100-as rendszámot?

K: Mit kell tenned, ha 100-tól 999-ig terjedő számokat írsz?

K: Tudnál példát mondani arra, hogyan kell írni egy számot 100-tól 999-ig?

K: Lehetséges a rendszámokat úgy írni, hogy a számot és utána a végződését írjuk?

K: Van különbség a "száz másodperc" és a "száz és másodperc" között?

Keresés betűvel