Momentum (fizika)
A fizikában az erőnyomaték (gyakran csak pillanat) annak a tendenciának a mértéke, hogy egy testet egy adott pont vagy tengely körül forgásba hoz.
Ebben a koncepcióban fontos szerepet játszik a nyomatékkar, a forgástengelytől való távolság. A kar, a csiga, a fogaskerék és a legtöbb más egyszerű gép a lendítőkar változtatásával hoz létre mechanikai előnyt. A nyomaték SI-egysége a newtonméter (kgm²/s²).
A pillanat képlete:
Momentum = Erő × merőleges távolság {\displaystyle {\text{Momentum}}={\text{Erő}}\szor {\text{Merőleges távolság}}} 
A momentum elve kimondja, hogy ha egy rendszer egyensúlyban van, akkor az EGYEZERES MOMENTEK összege megegyezik az EGYEZEREN ALATTI MOMENTEK összegével.
Néhány példa arra, hogy a nyomatékot (forgási hatást) karok, például csörlőkarok, ajtók nyitása és zárása, diótörők, konzervnyitók és feszítővasak alkalmazzák.
A kar egy olyan egyszerű gép, amelyben az egyik erő, az erőkifejtés egy másik erő, a terhelés legyőzésére szolgál.
A fizikában a pillanat egy fizikai mennyiség és egy távolság kombinációja.
A pillanat története
A nyomatékok elve Archimédesznek a kar működési elvére vonatkozó felfedezéséből származik. A karban az ember egy erőt, az ő idejében leggyakrabban emberi izmot, egy karra, valamilyen gerendára alkalmaz. Arkhimédész megjegyezte, hogy a tárgyra kifejtett erő nagyságát, az erőnyomatékot a következő módon határozzuk meg: M = rF, ahol F az alkalmazott erő, r pedig az alkalmazott erő és a tárgy közötti távolság.
Kérdések és válaszok
K: Mi a hatalom pillanata?
V: Az erőnyomaték, amelyet gyakran egyszerűen csak nyomatéknak neveznek, annak a tendenciának a mértéke, hogy egy erő egy tárgyat egy adott pont vagy tengely körül forgásba hoz.
K: Milyen szerepet játszik a pillanatnyi kar ebben a koncepcióban?
V: A nyomatékkar a forgástengelytől való távolság, és fontos szerepet játszik ebben a koncepcióban. Az egyszerű gépek, mint például a karok, csigák és fogaskerekek a nyomatékkar megváltoztatásával mechanikai előnyt hoznak létre.
K: Mi a nyomaték SI-egysége?
V: A nyomatékok SI-egysége a newtonméter (kgm²/s²).
K: Mi a képlet a momentumok kiszámítására?
V: A nyomatékok kiszámításának képlete a következő: Momentum = Erő × merőleges távolság.
K: Milyen elv érvényesül a pillanatok mérlegelésekor?
V: A momentumok elve azt mondja ki, hogy amikor egy rendszer egyensúlyban van, az óramutató járásával megegyező irányú momentumok összegének meg kell egyeznie az óramutató járásával ellentétes irányú momentumok összegével.
K: Hol vannak példák arra, hogy hol alkalmazhatók a pillanatok?
V: Példák arra, ahol a pillanatokat (fordított hatás) alkalmazzák, a karok, például a lengőkarok, az ajtók nyitása és zárása, a diótörők, a konzervnyitók és a feszítővasak.
K: Hogyan működnek a karok az erők és a távolságok szempontjából?
A: A kar úgy működik, hogy egy erő, az úgynevezett erőkifejtés segítségével legyőz egy másik erőt, az úgynevezett terhelést. A fizikában a pillanat egy fizikai mennyiséget és egy távolságot is magában foglal.
