ARWU (sanghaji rangsor): a világ egyetemeinek tudományos ranglistája
ARWU (sanghaji rangsor): a világ vezető egyetemeinek éves rangsora — Nobel-díjak, Science/Nature publikációk és részletes módszertan áttekintése.
Az Academic Ranking of World Universities (ARWU), közismert nevén a sanghaji rangsor, a világ legjobb egyetemeinek listája, amelyet a Sanghaji Jiao Tong Egyetem készít. A rangsor első változatát 2003-ban tették közzé, és azóta évente frissítik. A 2012-es állapot szerint továbbra is a Harvard Egyetem áll az élen. Kínában és nemzetközileg is gyakran használják a rangsort intézmények összehasonlítására és stratégiai tervezésre.
Módszertan
Az ARWU egy jól definiált, súlyozott képletet alkalmaz az egyetemek rangsorolásához. A rangsorolás több, elsősorban tudományos teljesítményt mérő indikátort vesz figyelembe, például a Nobel-díjak és Fields-érem birtokosait, a magas idézettségű kutatókat, valamint a kiemelkedő folyóiratokban (különösen a Nature és a Science) megjelent publikációk számát. A leggyakrabban közölt indikátorok a következők:
- Nobel-díjak és Fields-érmek (az intézményhez kötődő díjazottak száma)
- Alumni (az intézmény korábbi hallgatóinak Nobel/Fields-díjai)
- Highly Cited Researchers (magasan idézett kutatók száma)
- Publikációk a Nature és Science folyóiratokban
- Összes publikáció (Science Citation Index és hasonló adatbázisok alapján)
- Per fő teljesítmény (PCP) – intézményi teljesítmény szabályozva a méretre
A fenti tényezők súlyozása szabványosított, és az egyes intézmények teljesítményét az adott indikátor legjobb eredményéhez viszonyítják. Az ARWU részletes módszertanát minden évben közzéteszik az összehasonlíthatóság érdekében.
Tartalom és lefedettség
A rangsorban rendszerint több mint 1 200 egyetemet értékelnek és listáznak, de a közzétett nyilvános lista jellemzően a legjobb 500 intézményt emeli ki részletesen. Az ARWU elsősorban a természettudományok, orvostudomány és mérnöki tudományok publikációs és díjazottsági teljesítményére fókuszál, ezért ezekben a területekben értelmezi leginkább az elsődleges rangsorokat.
Kritikák és korlátok
Bár az ARWU átlátható és reprodukálható módszertant használ, számos kritika érte a rangsort:
- Tudományterületi torzítás: a rangsor erősen kedvez a természettudományoknak és az orvostudománynak, míg a bölcsészettudományok és társadalomtudományok kevésbé kerülnek figyelembe vételre.
- Méret- és történeti előny: nagy, régóta működő egyetemek előnyben vannak, mivel több kutató, publikáció és korábbi díjazott kötődik hozzájuk.
- Díjakra való támaszkodás: a Nobel- és Fields-díjak ritkák és történetileg eltolódó jellegűek lehetnek, ami lassan változó képet ad.
- Nyelvi és folyóirati torzítás: az angol nyelvű, nemzetközi impaktú folyóiratok előnyben részesülnek, ami hátrányos lehet az angolul kevésbé publikáló intézmények számára.
Felhasználás és jelentőség
Az ARWU népszerű referencia a hallgatók, kutatók, intézményvezetők és döntéshozók számára: segít a nemzetközi összehasonlításban, a stratégiai fejlesztés irányainak meghatározásában és a felsőoktatási politikák alakításában. Ugyanakkor a rangsor eredményeit célszerű más mutatókkal — például oktatási minőséget, hallgatói elégedettséget vagy regionális szerepet mérő listákkal — együtt értékelni, hogy teljesebb képet kapjunk egy intézmény erősségeiről és gyengeségeiről.
Összefoglalva: az ARWU a tudományos teljesítmény alapján ad átfogó, de bizonyos szempontból korlátos képet az egyetemek világrangsoráról. Érdemes ismerni módszertanát és korlátait, amikor eredményeit értékeljük vagy intézményi döntésekhez használjuk.
Kérdések és válaszok
K: Mi a világ egyetemeinek akadémiai rangsora?
V: Az Academic Ranking of World Universities (ARWU), közismert nevén Shanghai ranking, a világ legjobb egyetemeinek listája, amelyet a Shanghai Jiao Tong Egyetem készített.
K: Mióta készül a rangsor, és milyen gyakran frissítik?
V: A rangsor 2003 óta készül, és minden évben frissítik.
K: Melyik a listán szereplő legjobb egyetem 2012-ben?
V: A Harvard Egyetem 2012-ben is az első helyen áll.
K: Ki használja ezt a rangsort és miért?
V: A rangsort a kínaiak használják arra, hogy más főiskolákat és egyetemeket összehasonlítsanak saját egyetemeikkel.
K: Milyen képlet alapján határozza meg a rangsor az egyetemek helyezését?
V: A rangsor egy speciális képletet használ az egyetemek rangsorolásának meghatározásához.
K: Milyen paramétereket használ a képlet az egyetemek rangsorolásához?
V: Olyan dolgokat használ, mint például, hogy hány Nobel-díjat nyertek az egyetemek munkatársai, és hány tanulmányt publikáltak az egyetemek tudósai a Science és a Nature folyóiratokban.
K: Hány egyetem szerepel jelenleg ezen a listán?
V: Több mint 1200 egyetem szerepel ezen a listán.
Keres