KTX (Korea Train eXpress) — Dél-Korea nagysebességű vasútja
Ismerd meg a KTX-et: Dél-Korea nagysebességű vasútját, mérföldköveit, technológiáját és 305–421 km/h sebességi rekordjait, Szöul–Busan gyorsösszeköttetés.
A Korea Train eXpress (KTX) Dél-Korea nagysebességű vasúti rendszere, amelyet a Korail üzemeltet. A dél-koreai „nagysebességű vasútépítés szabályai” szerint a nagysebességű vasút olyan vasúti vonat, amely a fő szakaszon 200 km/h vagy annál nagyobb sebességgel halad, és amelyet az építésügyi és közlekedési miniszter jelöl ki és értesít. A KTX a korszerű vasúti közlekedés zászlóshajója Dél-Koreában: jelentősen lerövidítette az utazási időket nagyvárosok között, csökkentve a belföldi légi- és autós forgalmat, és hozzájárulva a környezetbarát közlekedéshez.
Történet és fejlesztés
A nagysebességű vasút építése 1992. június 30-án kezdődött, és a KTX szolgáltatásai 2004. április 1-jén indultak el. Ezzel Dél-Korea Japán, Franciaország, Németország, Spanyolország és Kína után az ötödik országként lépett be a 300 km/h feletti nagysebességű vasutak világába. Az első vonalak és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra megépítését követően a hálózatot további kiterjesztésekkel (például a Honam- és a Gangneung-vonal részeinek megvalósításával) finomították, hogy több régió számára is elérhetővé váljon a nagysebességű kapcsolat.
Vonalak és forgalom
A kezdeti, legfontosabb vonal a Gyeongbu nagysebességű vonal volt, amely Szöult és Pusant köti össze — a teljes táv körülbelül 410 km. A jelentősebb állomások a vonalon: Gwangmyeong, Cheonan, Asan, Daejeon, Daegu, Gyeongju és Busan. A menetrend szerinti forgalomban a vonatok átlagos, leggyorsabb menetideje a két nagyváros között mintegy 2–2,5 óra (a megállók számától és az adott szolgáltatástól függően), ami nagymértékben csökkentette a korábbi, hosszabb utazási időket.
Gyorsaság és infrastruktúra
A menetrend szerint közlekedő vonatok legnagyobb sebessége jelenleg 305 km/h (190 mph), bár az infrastruktúrát 350 km/h (217 mph) sebességre tervezték. A vonalak általában 25 kV AC felsővezetékes villamosításúak, és korszerű pályaszerkezetre, alagutakra és viaduktokra épülnek, amelyek lehetővé teszik a stabil, nagysebességű közlekedést. A magas szintű pálya- és vonali karbantartás, valamint a korszerű vonatfelügyeleti rendszerek hozzájárulnak a biztonsághoz és a pontossághoz.
Gördülőállomány
A kezdeti gördülőállomány az Alstom TGV Réseau típusán alapult, és részben Koreában épült; ezeket a szerelvényeket gyakran KTX-I néven említik. A hazai kutatás-fejlesztés eredményeként jött létre a HSR-350x kísérleti program, amely a tesztek során 352,4 km/h (219,0 mph) sebességet ért el, és ebből született meg a második sorozat, a KTX Sancheon (más néven KTX-II), amelyet jelenleg a Korail üzemeltet. A további kutatás eredménye a HEMU-430X kísérleti jármű, amely 2013-ban 421,4 km/h-val futott, ezzel Dél-Korea a negyedik országok közé került, amely hagyományos sínpáron 420 km/h fölötti sebességet ért el.
Az utóbbi években bevezetett fejlesztések között szerepelnek modernebb elektromos többegységek (EMU) is, amelyeket a hazai gyártók, elsősorban a Hyundai Rotem fejlesztettek. A flottában különböző típusok találhatók, amelyek eltérő felépítésűek (egységes mozdonyszekciós és EMU megoldások), de mindegyik célja a megbízhatóság, a kényelem és a hatékonyság növelése.
Szolgáltatások, jegyárak és kényelmi szolgáltatások
A KTX-járatokon alapfelszereltség a kényelmes ülések, légkondicionálás, csatlakozók (áram) és gyakran vezeték nélküli internet (Wi-Fi). A jegyek előre foglalhatók, és a helyjegy-választás kötelező; a kínálatban általában első osztály (First) és másodosztály (Economy) található. Turisták számára a Korail Pass rendszer nyújt kedvezményes, többnapos korlátlan utazási lehetőséget, míg a helyi utasoknak különféle kedvezmények (pl. diák, nyugdíjas) állnak rendelkezésre. A versenytárs SRT (Supreme Railway Train) és az olcsóbb buszjáratok hatása miatt a jegyárak és a szolgáltatások folyamatosan igazodnak a piaci kereslethez.
Biztonság, környezet és hatás
A KTX-rendszer magas biztonsági előírások szerint működik: korszerű felügyeleti rendszerek, rendszeres karbantartás és szigorú pályaellenőrzések biztosítják a megbízható működést. A nagysebességű vasút jelentős környezetvédelmi előnnyel jár a rövid és közepes távolságú légi járatok és az egyéni autós közlekedés kiváltásában: kevesebb üzemanyag-fogyasztás és alacsonyabb CO2-kibocsátás per utas.\
Jövő és fejlesztések
A jövőbeni fejlesztések célja a hálózat további bővítése, a menetidők csökkentése, a flottacserék és korszerűsítések folytatása, valamint a szolgáltatások digitalizálása (okos jegyrendszerek, valós idejű utastájékoztatás). További kísérleti projektek (például újabb, nagyobb végsebességre képes járművek és korszerű energiahatékonysági megoldások) segíthetik Dél-Koreát abban, hogy a világ élvonalában maradjon a nagysebességű vasúti technológiák terén.
Összességében a KTX a dél-koreai közlekedési hálózat egyik meghatározó eleme: gyors, kényelmes és megbízható kapcsolatot biztosít a legfontosabb városok között, miközben folyamatosan fejlődik a technológia és a szolgáltatások terén.
Történelem
Az 1970-es években a Szöul-Busan tengely mentén összpontosult Dél-Korea lakosságának és GDP-jének több mint fele, valamint a teherforgalom 70%-a és a személyforgalom 66%-a is ezen a tengelyen összpontosult, ami forgalmi torlódásokat okozott. A kormány tehát látta, hogy sürgősen megoldást kell találni erre a problémára. A második Szöul-Busan vasútvonalra vonatkozó első javaslat Franciaországból és Japánból származott, amelyek már bekapcsolódtak a koreai metróügybe. Ezt követően a Területi és Közlekedési Minisztérium a KAIST-nek adta ki a kutatást, amely 1978-tól 1981-ig tartott. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a Szöul-Busan vonalon kétvágányú vasútvonal építésére van szükség, és az új vasútvonalhoz célszerű nagysebességű személyszállító vasútvonalat építeni. Az 5. koreai ötéves tervben elfogadták a Szöul-Dejeon vonalon a nagysebességű vasútvonal építésének tervét.
A nagysebességű vasút építésének megkezdéséhez azonban még 10 év kellett. Az a közvélemény alakult ki, hogy több megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni, mert a projekthez sok pénzre van szükség. Emellett az 1988-as szöuli olimpia előkészítése miatt a kormány szűkös forrásokkal rendelkezett. Az egyik elnökjelölt azonban választási ígéretként előterjesztette a nagysebességű vasúti projektet, és a projekt komolyan elkezdődött, miután ő lett az elnök. 1989-ben létrehozták az előkészítést irányító intézményeket: a Gyeongbu Nagysebességű Villamos Vasút és Új Nemzetközi Repülőtér Bizottságot, valamint a Nagysebességű Villamos Vasút Tervezési Osztályt. 1991-ben kihirdették a Koreai Nagysebességű Vasútépítési Hatóságról szóló törvényt, és a projektet a vállalat kezdte irányítani.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Korea Train eXpress (KTX)?
V: A Korea Train eXpress (KTX) Dél-Korea nagysebességű vasúti rendszere, amelyet a Korail üzemeltet.
K: Milyen sebesség határozza meg a nagysebességű vasútvonalat Dél-Koreában?
V: A dél-koreai "A nagysebességű vasútépítés szabályai" szerint a nagysebességű vasút olyan vasúti szerelvény, amely a fő szakaszon 200 km/h vagy annál nagyobb sebességgel halad, és amelyet az építésügyi és közlekedési miniszter jelöl ki és értesít.
K: Mikor kezdődtek a KTX-szolgáltatások, és mi tette Dél-Koreát az ötödik országgá, amely nagysebességű vonatokat fejlesztett ki?
V: A KTX-szolgáltatások 2004. április 1-jén indultak, és ezzel Dél-Korea Japán, Franciaország, Németország, Franciaország, Spanyolország és Kína után a világ ötödik országává vált, amely 300 km/h feletti sebességű nagysebességű vonatot fejlesztett ki.
K: Mely városokat köti össze a KTX, és melyek a főbb állomások az útvonal mentén?
V: A KTX Szöult és Puszánt köti össze, és az útvonal mentén található főbb állomások: Gwangmyeong, Cheonan, Asan, Daejeon, Daegu, Gyeongju és Busan.
K: Mekkora a KTX menetrend szerint közlekedő vonatok legnagyobb sebessége?
V: A menetrend szerint közlekedő vonatok legnagyobb sebessége jelenleg 305 km/h (190 mph), bár az infrastruktúrát 350 km/h (217 mph) sebességre tervezték.
K: Mire alapozták a KTX kezdeti gördülőállományát, és mi a második típusú nagysebességű vonat, amelyet most a Korail üzemeltet?
V: A kezdeti gördülőállomány alapja az Alstom TGV Reseau volt, és részben Koreában épült. A hazai fejlesztésű HSR-350xből alakult ki a Korail által jelenleg üzemeltetett nagysebességű vonatok második típusa, a KTX Sancheon.
Kérdés: Hogy hívják a KTX következő generációs vonatát, és melyik évben érte el a 421,4 km/h sebességet?
V: A következő generációs KTX vonat neve HEMU-430X. Ez 2013-ban érte el a 421,4 km/h-s sebességet, amivel Dél-Korea Franciaország, Japán és Kína után a negyedik ország a világon, amely 420 km/h feletti, hagyományos vasúton közlekedő nagysebességű vonatot fejlesztett ki.
Keres