Korea Train eXpress
A Korea Train eXpress (KTX) Dél-Korea nagysebességű vasúti rendszere, amelyet a Korail üzemeltet. A dél-koreai "nagysebességű vasútépítés szabályai" szerint a nagysebességű vasút olyan vasúti vonat, amely a fő szakaszon 200 km/h vagy annál nagyobb sebességgel halad, és amelyet az építésügyi és közlekedési miniszter jelöl ki és értesít.
A nagysebességű vasút építése 1992. június 30-án kezdődött, és a KTX szolgáltatásai 2004. április 1-jén indultak el, így Dél-Korea Japán, Franciaország, Németország, Spanyolország és Kína után az ötödik ország a világon, amely 300 km/h feletti sebességű nagysebességű vonatot fejlesztett ki. A vasútvonal teljes hossza 410 km, és Szöult és Puszánt köti össze. A két város közötti főbb állomások: Gwangmyeong, Cheonan, Asan, Daejeon, Daegu, Gyeongju és Busan.
A menetrend szerint közlekedő vonatok legnagyobb sebessége jelenleg 305 km/h (190 mph), bár az infrastruktúrát 350 km/h (217 mph) sebességre tervezték. A kezdeti gördülőállomány az Alstom TGV Reseau típusán alapult, és részben Koreában épült. A hazai fejlesztésű HSR-350x, amely a teszteken 352,4 km/h (219,0 mph) sebességet ért el, eredményezte a nagysebességű vonatok második típusát, a KTX Sancheon-t, amelyet jelenleg a Korail üzemeltet. A következő generációs KTX-vonat, a HEMU-430X 2013-ban 421,4 km/h-t ért el, így Dél-Korea Franciaország, Japán és Kína után a világon a negyedik ország, amely 420 km/h feletti, hagyományos vasúton közlekedő nagysebességű vonatot fejlesztett ki.
Történelem
Az 1970-es években a Szöul-Busan tengely mentén összpontosult Dél-Korea lakosságának és GDP-jének több mint fele, valamint a teherforgalom 70%-a és a személyforgalom 66%-a is ezen a tengelyen összpontosult, ami forgalmi torlódásokat okozott. A kormány tehát látta, hogy sürgősen megoldást kell találni erre a problémára. A második Szöul-Busan vasútvonalra vonatkozó első javaslat Franciaországból és Japánból származott, amelyek már bekapcsolódtak a koreai metróügybe. Ezt követően a Területi és Közlekedési Minisztérium a KAIST-nek adta ki a kutatást, amely 1978-tól 1981-ig tartott. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a Szöul-Busan vonalon kétvágányú vasútvonal építésére van szükség, és az új vasútvonalhoz célszerű nagysebességű személyszállító vasútvonalat építeni. Az 5. koreai ötéves tervben elfogadták a Szöul-Dejeon vonalon a nagysebességű vasútvonal építésének tervét.
A nagysebességű vasút építésének megkezdéséhez azonban még 10 év kellett. Az a közvélemény alakult ki, hogy több megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni, mert a projekthez sok pénzre van szükség. Emellett az 1988-as szöuli olimpia előkészítése miatt a kormány szűkös forrásokkal rendelkezett. Az egyik elnökjelölt azonban választási ígéretként előterjesztette a nagysebességű vasúti projektet, és a projekt komolyan elkezdődött, miután ő lett az elnök. 1989-ben létrehozták az előkészítést irányító intézményeket: a Gyeongbu Nagysebességű Villamos Vasút és Új Nemzetközi Repülőtér Bizottságot, valamint a Nagysebességű Villamos Vasút Tervezési Osztályt. 1991-ben kihirdették a Koreai Nagysebességű Vasútépítési Hatóságról szóló törvényt, és a projektet a vállalat kezdte irányítani.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Korea Train eXpress (KTX)?
V: A Korea Train eXpress (KTX) Dél-Korea nagysebességű vasúti rendszere, amelyet a Korail üzemeltet.
K: Milyen sebesség határozza meg a nagysebességű vasútvonalat Dél-Koreában?
V: A dél-koreai "A nagysebességű vasútépítés szabályai" szerint a nagysebességű vasút olyan vasúti szerelvény, amely a fő szakaszon 200 km/h vagy annál nagyobb sebességgel halad, és amelyet az építésügyi és közlekedési miniszter jelöl ki és értesít.
K: Mikor kezdődtek a KTX-szolgáltatások, és mi tette Dél-Koreát az ötödik országgá, amely nagysebességű vonatokat fejlesztett ki?
V: A KTX-szolgáltatások 2004. április 1-jén indultak, és ezzel Dél-Korea Japán, Franciaország, Németország, Franciaország, Spanyolország és Kína után a világ ötödik országává vált, amely 300 km/h feletti sebességű nagysebességű vonatot fejlesztett ki.
K: Mely városokat köti össze a KTX, és melyek a főbb állomások az útvonal mentén?
V: A KTX Szöult és Puszánt köti össze, és az útvonal mentén található főbb állomások: Gwangmyeong, Cheonan, Asan, Daejeon, Daegu, Gyeongju és Busan.
K: Mekkora a KTX menetrend szerint közlekedő vonatok legnagyobb sebessége?
V: A menetrend szerint közlekedő vonatok legnagyobb sebessége jelenleg 305 km/h (190 mph), bár az infrastruktúrát 350 km/h (217 mph) sebességre tervezték.
K: Mire alapozták a KTX kezdeti gördülőállományát, és mi a második típusú nagysebességű vonat, amelyet most a Korail üzemeltet?
V: A kezdeti gördülőállomány alapja az Alstom TGV Reseau volt, és részben Koreában épült. A hazai fejlesztésű HSR-350xből alakult ki a Korail által jelenleg üzemeltetett nagysebességű vonatok második típusa, a KTX Sancheon.
Kérdés: Hogy hívják a KTX következő generációs vonatát, és melyik évben érte el a 421,4 km/h sebességet?
V: A következő generációs KTX vonat neve HEMU-430X. Ez 2013-ban érte el a 421,4 km/h-s sebességet, amivel Dél-Korea Franciaország, Japán és Kína után a negyedik ország a világon, amely 420 km/h feletti, hagyományos vasúton közlekedő nagysebességű vonatot fejlesztett ki.
