Kongesangen – Norvég királyi dal: eredet, szerzők és változatok
Kongesangen – a norvég királyi dal története, eredete, szerzői és változatai: izgalmas részletek Wergelandtól Jensenig, zenetörténeti áttekintés.
Kongesangen, "A király dala", egy tisztelgő dal Norvégia királya előtt. Alapjául az 18. század közepéről származó, a brit királyi himnuszként ismert angol dal, a "God Save the King" dallama szolgál.
Eredet és dallam
A dallam nem kizárólag a brit himnusznak tulajdonítható, hanem a 18. század közepén elterjedt dallamanyag része; ezt a melódiát több európai ország is átvette és különböző szövegekkel használta királyi vagy országos tiszteletadáshoz. Norvégiában a dallamhoz kapcsolódó, kifejezetten királyi célra használt szöveg a 19. században alakult ki.
Szövegírók és változatok
A legismertebb korai norvég változatot Henrik Wergeland írta 1841-ben: ez a szöveg gyakran idézett címe "Gud signe Kongen vor". Később egyes források P. Vogtmann átírását is említik, "Gud sign vor Konge god" formában. Több szerkesztés és egyszerűsítés született a szövegből; egyik ilyen feldolgozást Gustav Jensen jegyezte, aki rövidebb, könnyebben énekelhető változatot készített, és amelyet később különböző hivatalos és ünnepélyes alkalmakon használtak.
Fontos megjegyezni, hogy több változat létezik: a szöveg ortográfiája és néhány szóhasználata egyes kiadásokban régi írásmódot tükröz, míg a modern kiadások a mai norvég helyesíráshoz igazítják a versszakokat. Ceremóniákon általában csak az első versszakot éneklik.
Használat és jelentés
Kongesangen szerepe elsősorban reprezentatív és protokolláris: a dalt a király vagy a királyi család tagjainak jelenlétében, állami ünnepségeken, katonai rendezvényeken és más hivatalos eseményeken játsszák. Bár a dal tiszteletet ad a koronázott személynek, Norvégia nemzeti himnusza más: a leggyakrabban használt nemzeti ének a Ja, vi elsker dette landet.
Modern kiadások, előadás és felvételek
Napjainkban a Kongesangen különböző hangszerelései és kórusfeldolgozásai elérhetők; katonai zenekarok, kórusok és rádiófelvételek rögzítették a dalt. A dalt hivatalos protokoll szerint zenekarok, katonai zenekarok vagy hangosítás kíséretében játsszák, és a rövidebb, egyszerűsített változatok terjedtek el a gyakorlatban.
Összefoglalva: a Kongesangen egy norvég királyi tisztelgő dal, amely a brit királyi himnusz dallamára épül; a szöveget Henrik Wergeland írta 1841-ben, és azóta több átírás és egyszerűsítés alakult ki (említve köztük P. Vogtmann és Gustav Jensen munkáit). A dal elsősorban királyi és állami eseményeken szerepel, míg a nemzeti himnusz külön áll közkedvelt nemzeti ünnepeinken.
Dalszöveg
1. versszak
Gud sign vår Konge god!
Aláírás sonkával és motokkal
sign hjem og slott!
Lys for ham ved din Ånd,
knytt med din sterke hånd
hellige troskapsbånd
om folk og drott!
2. versszak
Høyt sverger Norges man
hver i sitt kall, sin stand,
troskap sin drott.
Trofast i liv og død,
tapper i krig og nød,
az egész norvégiai élet
Gud og sin drott.
Kérdések és válaszok
K: Mi a neve Norvégia királyi himnuszának?
V: Norvégia királyi himnuszának neve "Kongesangen".
K: Mikor íródott a "God Save the King" című angol dal, amely alapján készült?
V: A "God Save the King" című angol dalt, amelyen a Kongesangen alapul, 1741-ben írták.
K: Ki írta a dal norvég szövegét 1841-ben?
V: Henrik Wergeland 1841-ben írt egy norvég szöveget ehhez a dalhoz, a "Gud signe Kongen vor" címmel.
K: Ki írta át később a dalnak ezt a változatát?
V: P. Vogtmann később "Gud sign vor Konge god" néven írta át a dalnak ezt a változatát.
K: Ki írta ennek az átírt változatnak az egyszerűsített változatát?
V: P. Vogtmann átírt változatának egyszerűsített változatát Gustav Jensen írta.
K: Hogyan kell kiejteni a Kongesangen-t?
V: Kongesangen kiejtése [ˈkɔ̂ŋːəˌsɑŋn̩].
Keres