Kilik-Hágó
A Kilik-hágó (4827 m), a Mintaka-hágótól 30 km-re nyugatra, egy magas hegyi hágó Pakisztánban. A két hágó az ősi időkben a Felső-Hunza-völgy (más néven Gojal-völgy) két fő bejárata volt északról.
Ez volt a legrövidebb és leggyorsabb út Kasmír északi részébe a Tarim-medencéből, amely általában egész évben nyitva volt, de rendkívül veszélyes volt, és csak gyalogos utazók számára volt alkalmas. Tashkurganból alig több mint 70 km-t tettek meg délre, a Minteke folyó elágazásáig. A völgyben mintegy 80 km-t nyugat felé haladva elérte a Mintaka-hágót (és 30 km-rel arrébb az alternatív Kilik-hágót), amelyek mindkettő a felső Hunza-völgybe vezetett, ahonnan a hírhedt rafiqokon vagy "függő átjárókon" keresztül Gilgitbe és tovább lehetett utazni, vagy Kasmírba, vagy a Gandharan-síkságra.
A megrakott állatokat a Mintaka és a Kilik hágókon át lehetett a felső Hunza-hágókon átvinni (mindkettő egész évben nyitva van), de a rakományt coolie-knak (hordároknak) kellett volna Gilgitbe vinniük (ami költséges és veszélyes művelet). Onnan a rakományt ismét át lehetett rakodni a teherhordó állatokra, és vagy keletre, Kasmírba, majd onnan Taxilába (hosszú útvonal), vagy nyugatra, Chitralba lehetett szállítani, ahonnan viszonylag könnyen el lehetett jutni Dzsalalabadba vagy Swaton keresztül Pesavarba.
A Mintaka-hágó volt a fő útvonal az ókorban, egészen a gleccserjég viszonylag közelmúltbeli előrenyomulásáig. A Mintaka-hágó eljegesedése után a Kilik-hágót kedvelték a Kínából és Afganisztánból érkező karavánok, mivel szélesebb, gleccsermentes és elegendő legelőt biztosított a karavánok állatainak.
Az új Karakorum autópálya tovább halad dél felé, majd nyugat felé a Khunjerab-hágón (4934 m; 36° 51' É; 75° 32' K) át.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Kiliki Pass?
V: A Kilik-hágó egy magas hegyi hágó Pakisztánban, a Mintaka-hágótól 30 km-re nyugatra.
K: Mi volt a célja ennek a két hágónak az ókorban?
V: Ezt a két hágót használták a felső Hunza-völgy fő megközelítési útvonalaként északról, gyors és általában egész évben nyitott útvonalat biztosítva Észak-Kashmir felé a Tarim-medencéből.
K: Hogyan jutottak el az utazók Gilgitbe Taskurgánból?
V: Az utazók valamivel több mint 70 kilométert utaztak délre a Minteke-folyó találkozásáig, majd 80 kilométert nyugatra, a völgyben felfelé, hogy elérjék a Mintaka- vagy a Kilik-hágót, amely a felső Hunza-vidékre vezetett. Onnan az utazók rafiqokon (függőfolyosókon) Gilgitbe utazhattak.
K: Hogyan szállították az emberek a rakományt Kína/Afganisztán és Gilgit között?
V: A megrakott állatokat a Mintaka- vagy Kiliki-hágón át lehetett szállítani a felső Hunza-vidékre, de a rakományt aztán kulákoknak (hordároknak) kellett Gilgitbe vinniük. Onnan a rakományt át lehetett rakodni a teherhordó állatokra, és vagy keletre, Kasmírba, vagy nyugatra, Chitralba vitték, ahonnan Swaton keresztül könnyebb volt eljutni Dzsalalabadba vagy Pesavarba.
K: Miért választják a lakókocsisok a Kilik-hágót a Mintaka-hágóval szemben?
V: A karavánszerzők a Kilik-hágót részesítették előnyben, mert szélesebb és gleccsermentes volt, és elegendő legelőt biztosított a karavánok állatai számára, szemben a Mintaka-hágóval, amely nemrégiben befagyott.
K: Hol található a Khunjerab-hágó?
V: A Khunjerab-hágó az északi szélesség 36° 51' és a keleti hosszúság 75° 32' vonalán található, és 4934 méter vagy 16 188 láb magas.
