Mire osztotta fel David Hume a tudást?
K: Mire osztotta fel David Hume a tudást?
V: David Hume két kategóriára osztotta a tudást: "eszmei viszonyok" és "ténykérdések".
K: Mik azok az "eszmei viszonyok"?
V: Az "eszmei viszonyok" olyan igaz és helyes kijelentések, mint például "minden nőtlen férfi agglegény".
K: Mik a "tényállások"?
V: A "tényállások" olyan kijelentések, amelyekről szinte biztosak vagyunk abban, hogy igazak, de még mindig van esély arra, hogy hamisak, mint például "reggel felkel a nap".
K: Miért van esélye annak, hogy a "tényállások" hamisak lehetnek?
V: Azért van esély arra, hogy a "tényszerű dolgok" hamisak lehetnek, mert empirikus megfigyeléseken alapulnak, amelyeket mindig meg lehet cáfolni további megfigyelésekkel.
K: Lehet-e a "tényállást" teljes mértékben bizonyítani?
V: A "tényszerűségeket" nem lehet teljes mértékben bizonyítani, mivel igazságukat mindig alááshatják új megfigyelések vagy új ismeretek.
K: Milyen példák vannak az "eszmei összefüggésekre"?
V: Néhány példa az "eszmei összefüggésekre": 1) Minden háromszögnek három oldala van, 2) Kettő meg kettő egyenlő néggyel, 3) Egy háromszög szögeinek összege 180 fok.
K: Milyen példák vannak a "tényállásokra"?
V: Néhány példa a "ténykérdésekre": 1) A Föld kering a Nap körül, 2) A víz forráspontja tengerszinten 100 °C, 3) A legrégebbi ismert egyiptomi piramis Kr. e. 2630 körül épült.
