Az amnézia az, amit az orvosok az emlékezet elvesztésének vagy zavarának neveznek. Az emlékezet elvesztéséről van szó, vagyis arról, hogy az ember nem emlékszik bizonyos dolgokra. Amnéziát okozhat, ha valakinek agykárosodása van, ha betegségben szenved, vagy ha valami nagyon stresszes dolog történik.

Az emlékezet többféle részből áll: epizodikus (életeseményekre vonatkozó emlékek), semantikus (tudás, fogalmak) és procedurális (készségek, mint a biciklizés) memóriából. Az amnézia típusa attól függ, melyik memóriaforma károsodik: például sok amnéziában a készségekre (procedurális memóriára) emlékezés megmarad, míg a személyes eseményekre való emlékezés sérül.

Két "fő típus" létezik:

  • Anterográd amnézia: A rövid távú memória már nem kerül át a hosszú távú memóriába. Az ilyen típusú amnéziában szenvedő emberek hosszú ideig nem tudnak emlékezni dolgokra.
  • Retrográd amnézia: A személy már nem tud visszaemlékezni olyan információkra, amelyek egy bizonyos időpont előtt történtek. Ez a dátum általában egy baleset vagy egy műtét időpontja.

Anterográd amnézia részletei

Anterográd amnéziában a beteg nehezebben vagy egyáltalán nem tud új, tartós emlékeket létrehozni. A rövidtávú emlékek (pl. egy beszélgetés tartalma néhány percig) megmaradhatnak, de azok nem rögzülnek hosszabb távon. Okai lehetnek erős fejsérülés, súlyos hypoxia (oxigénhiány), bizonyos gyógyszerek vagy agyi műtétek. A rehabilitáció során gyakran használnak külső emlékeztető eszközöket (jegyzetek, telefonos emlékeztetők), valamint kognitív terápiát és gyakorlatokat a kompenzáció javítására.

Retrográd amnézia részletei

Retrográd amnézia esetén a beteg nem emlékszik a sérülés vagy betegség előtti eseményekre. A veszteség lehet részleges (csak bizonyos időszakra korlátozódik) vagy kiterjedtebb. Általában a korábbi, jól megerősödött memóriák jobban fennmaradnak, míg a közelebbi múlt emlékei sérülékenyebbek. Sok esetben a visszaemlékezés fokozatosan javul az idő múlásával, de ez nagyban függ az alapokoktól (pl. agysérülés súlyossága, neurodegeneratív betegség jelenléte).

Azt a tényt, hogy a felnőttek általában nem emlékeznek a korai gyermekkorban történt eseményekre, "infantilis amnéziának" nevezik. Ezt az agy vagy a gyermek agyának fejlődésének tulajdonítják. Nem tekintik az amnézia más típusaihoz hasonló formájának.

Gyakori okok

  • Fejsérülés (traumás agysérülés)
  • Stroke (agyi infarktus vagy vérzés)
  • Oxigénhiány (pl. fulladás, megállt szív)
  • Neurodegeneratív betegségek (például Alzheimer-kór)
  • Fertőzések (encephalitis, meningitis)
  • Epilepszia és bizonyos rohamtípusok
  • Anyagcsere-zavarok, súlyos elektroliteltérések
  • Vitaminhiány (különösen tiamin-hiány, mely Wernicke–Korsakoff-szindrómához vezethet)
  • Alkohol és egyes gyógyszerek/toxikus anyagok
  • Erős pszichés trauma vagy disszociatív (pszichogén) amnézia
  • Átmeneti globális amnézia (rövid, hirtelen kialakuló, általában néhány óráig tartó memóriazavar)

Tünetek

  • Új információk megjegyzésének képtelensége (anterográd tünet)
  • Múltbeli eseményekre való emlékezés hiánya (retrográd tünet)
  • Konfabuláció — a hiányzó emlékek kitöltése téves vagy kitalált részletekkel
  • Tájékozódási zavar (időben, helyben, személyek terén)
  • Koncentrációs és figyelemzavarok
  • Hangulati és viselkedésbeli változások, zavartság

Diagnózis

A diagnózis alapos kórtörténet-felvételen, fizikális és neurológiai vizsgálaton alapul. Gyakran elvégzik a következőket:

  • Szűrő kognitív tesztek (pl. MMSE, MoCA) és részletes neuropszichológiai vizsgálat
  • Képalkotó vizsgálatok: CT vagy MRI az agyi sérülések, stroke vagy daganatok kimutatására
  • EEG, ha roham vagy epilepszia gyanúja áll fenn
  • Laborvizsgálatok: vérkép, elektrolitok, máj- és vesefunkciók, B12- és tiamin-szint, fertőzéses markerek
  • Szükség esetén pszichiátriai értékelés disszociatív amnézia gyanújakor

Kezelés és rehabilitáció

A kezelés mindig az alapokok megszüntetésére vagy enyhítésére irányul:

  • Akut állapotok kezelése (pl. stroke ellátása, fertőzés kezelése)
  • Tiamin-adagolás Wernicke-szindróma gyanújakor és alkoholmegtartóztatás
  • Gyógyszeres kezelés az alapbetegség szerint (pl. Alzheimer-kezelés)
  • Kognitív rehabilitáció, memóriaedzés és kompenzáló stratégiák (jegyzetek, naptárak, emlékeztetők)
  • Fogalom- és készségfejlesztés, foglalkozási terápia a mindennapi funkciók támogatására
  • Pszichoterápia disszociatív vagy pszichés eredetű amnézia esetén

Prognózis

A kilátások nagyban függnek az okoktól és az érintett agyi terület súlyosságától. Egyes esetekben, például átmeneti globális amnéziában vagy enyhébb fejsérülés után, a memória részben vagy teljesen helyreállhat; máskor, például kiterjedt agykárosodás vagy előrehaladott neurodegeneratív betegség esetén, a memóriazavar tartós marad. A korai felismerés és a célzott kezelés javíthatja a kimenetelt.

Megelőzés és mikor forduljon orvoshoz

  • Kerülje a fej sérülését: használjon védőfelszerelést sportoknál, autóban mindig legyen biztonsági öv
  • Vezesse a krónikus betegségeket (magas vérnyomás, cukorbetegség), amelyek stroke kockázatát növelik
  • Kerülje a túlzott alkoholfogyasztást és biztosítsa a megfelelő táplálkozást (tiamin, B12)
  • Azonnal forduljon orvoshoz, ha hirtelen, indokolt emlékezetkiesést, zavartságot vagy eszméletvesztést tapasztal — ezek sürgős kivizsgálást igényelnek

Ha amnézia vagy memóriazavar gyanúja merül fel, a korai orvosi értékelés segít az ok feltárásában és a lehető legjobb kezelés megkezdésében.