Amnézia — meghatározás, okai, tünetei és fő típusai
Amnézia: meghatározás, okok, tünetek és fő típusok (anterográd, retrográd). Tudjon meg mindent az emlékezetkiesésről, diagnózisról és kezelési lehetőségekről.
Az amnézia az, amit az orvosok az emlékezet elvesztésének vagy zavarának neveznek. Az emlékezet elvesztéséről van szó, vagyis arról, hogy az ember nem emlékszik bizonyos dolgokra. Amnéziát okozhat, ha valakinek agykárosodása van, ha betegségben szenved, vagy ha valami nagyon stresszes dolog történik.
Az emlékezet többféle részből áll: epizodikus (életeseményekre vonatkozó emlékek), semantikus (tudás, fogalmak) és procedurális (készségek, mint a biciklizés) memóriából. Az amnézia típusa attól függ, melyik memóriaforma károsodik: például sok amnéziában a készségekre (procedurális memóriára) emlékezés megmarad, míg a személyes eseményekre való emlékezés sérül.
Két "fő típus" létezik:
- Anterográd amnézia: A rövid távú memória már nem kerül át a hosszú távú memóriába. Az ilyen típusú amnéziában szenvedő emberek hosszú ideig nem tudnak emlékezni dolgokra.
- Retrográd amnézia: A személy már nem tud visszaemlékezni olyan információkra, amelyek egy bizonyos időpont előtt történtek. Ez a dátum általában egy baleset vagy egy műtét időpontja.
Anterográd amnézia részletei
Anterográd amnéziában a beteg nehezebben vagy egyáltalán nem tud új, tartós emlékeket létrehozni. A rövidtávú emlékek (pl. egy beszélgetés tartalma néhány percig) megmaradhatnak, de azok nem rögzülnek hosszabb távon. Okai lehetnek erős fejsérülés, súlyos hypoxia (oxigénhiány), bizonyos gyógyszerek vagy agyi műtétek. A rehabilitáció során gyakran használnak külső emlékeztető eszközöket (jegyzetek, telefonos emlékeztetők), valamint kognitív terápiát és gyakorlatokat a kompenzáció javítására.
Retrográd amnézia részletei
Retrográd amnézia esetén a beteg nem emlékszik a sérülés vagy betegség előtti eseményekre. A veszteség lehet részleges (csak bizonyos időszakra korlátozódik) vagy kiterjedtebb. Általában a korábbi, jól megerősödött memóriák jobban fennmaradnak, míg a közelebbi múlt emlékei sérülékenyebbek. Sok esetben a visszaemlékezés fokozatosan javul az idő múlásával, de ez nagyban függ az alapokoktól (pl. agysérülés súlyossága, neurodegeneratív betegség jelenléte).
Azt a tényt, hogy a felnőttek általában nem emlékeznek a korai gyermekkorban történt eseményekre, "infantilis amnéziának" nevezik. Ezt az agy vagy a gyermek agyának fejlődésének tulajdonítják. Nem tekintik az amnézia más típusaihoz hasonló formájának.
Gyakori okok
- Fejsérülés (traumás agysérülés)
- Stroke (agyi infarktus vagy vérzés)
- Oxigénhiány (pl. fulladás, megállt szív)
- Neurodegeneratív betegségek (például Alzheimer-kór)
- Fertőzések (encephalitis, meningitis)
- Epilepszia és bizonyos rohamtípusok
- Anyagcsere-zavarok, súlyos elektroliteltérések
- Vitaminhiány (különösen tiamin-hiány, mely Wernicke–Korsakoff-szindrómához vezethet)
- Alkohol és egyes gyógyszerek/toxikus anyagok
- Erős pszichés trauma vagy disszociatív (pszichogén) amnézia
- Átmeneti globális amnézia (rövid, hirtelen kialakuló, általában néhány óráig tartó memóriazavar)
Tünetek
- Új információk megjegyzésének képtelensége (anterográd tünet)
- Múltbeli eseményekre való emlékezés hiánya (retrográd tünet)
- Konfabuláció — a hiányzó emlékek kitöltése téves vagy kitalált részletekkel
- Tájékozódási zavar (időben, helyben, személyek terén)
- Koncentrációs és figyelemzavarok
- Hangulati és viselkedésbeli változások, zavartság
Diagnózis
A diagnózis alapos kórtörténet-felvételen, fizikális és neurológiai vizsgálaton alapul. Gyakran elvégzik a következőket:
- Szűrő kognitív tesztek (pl. MMSE, MoCA) és részletes neuropszichológiai vizsgálat
- Képalkotó vizsgálatok: CT vagy MRI az agyi sérülések, stroke vagy daganatok kimutatására
- EEG, ha roham vagy epilepszia gyanúja áll fenn
- Laborvizsgálatok: vérkép, elektrolitok, máj- és vesefunkciók, B12- és tiamin-szint, fertőzéses markerek
- Szükség esetén pszichiátriai értékelés disszociatív amnézia gyanújakor
Kezelés és rehabilitáció
A kezelés mindig az alapokok megszüntetésére vagy enyhítésére irányul:
- Akut állapotok kezelése (pl. stroke ellátása, fertőzés kezelése)
- Tiamin-adagolás Wernicke-szindróma gyanújakor és alkoholmegtartóztatás
- Gyógyszeres kezelés az alapbetegség szerint (pl. Alzheimer-kezelés)
- Kognitív rehabilitáció, memóriaedzés és kompenzáló stratégiák (jegyzetek, naptárak, emlékeztetők)
- Fogalom- és készségfejlesztés, foglalkozási terápia a mindennapi funkciók támogatására
- Pszichoterápia disszociatív vagy pszichés eredetű amnézia esetén
Prognózis
A kilátások nagyban függnek az okoktól és az érintett agyi terület súlyosságától. Egyes esetekben, például átmeneti globális amnéziában vagy enyhébb fejsérülés után, a memória részben vagy teljesen helyreállhat; máskor, például kiterjedt agykárosodás vagy előrehaladott neurodegeneratív betegség esetén, a memóriazavar tartós marad. A korai felismerés és a célzott kezelés javíthatja a kimenetelt.
Megelőzés és mikor forduljon orvoshoz
- Kerülje a fej sérülését: használjon védőfelszerelést sportoknál, autóban mindig legyen biztonsági öv
- Vezesse a krónikus betegségeket (magas vérnyomás, cukorbetegség), amelyek stroke kockázatát növelik
- Kerülje a túlzott alkoholfogyasztást és biztosítsa a megfelelő táplálkozást (tiamin, B12)
- Azonnal forduljon orvoshoz, ha hirtelen, indokolt emlékezetkiesést, zavartságot vagy eszméletvesztést tapasztal — ezek sürgős kivizsgálást igényelnek
Ha amnézia vagy memóriazavar gyanúja merül fel, a korai orvosi értékelés segít az ok feltárásában és a lehető legjobb kezelés megkezdésében.
Okok
Az amnézia három fő kategóriában fordulhat elő egy személynél.
- Fejsérülés. Ide tartozik minden olyan agysérülés, amely amnéziát okozhat.
- Traumatikus események. Ez akkor történik, amikor az ember elméje annyira stresszes, hogy inkább elfelejti a történteket, mintsem hogy feldolgozza azokat.
- Fizikai hiányosságok. Ezek olyan dolgok, amelyek az agyaddal történnek, de ez különbözik a fejsérüléstől, mivel többnyire a műtét után fellépő szövődményekkel foglalkozik.
Az amnézia néhány más típusa a következő:
- [Sérülés|trauma] okozta, például fejsérülés; poszttraumás amnéziának nevezik.
- Dissociatív amnézia: Itt az ok pszichológiai, és általában nem az agy fizikai károsodásához kapcsolódik. Ide tartozik
- Elfojtott emlékezet (amikor nem lehet emlékezni egy adott eseményre) - Az emlék általában még mindig ott van, de a személy blokkolja a hozzáférést hozzá; stresszes események, mint például a megerőszakolás, disszociatív amnéziához vezethetnek.
- Gyermekkori amnézia - a felnőttek képtelensége arra, hogy emlékezzenek gyermekkoruk bizonyos részeire.
- Kábítószer (általában [alkohol]) okozta ájulás - anterográd amnézia, amely a közvetlen múltat érinti.
Az amnézia lehet tartós, de lehet átmeneti is. Az [agy] károsodása vagy bizonyos [gyógyszerek] használata okozhat amnéziát. E gyógyszerek közül néhány [nyugtató]szer. Az amnézia másik jól ismert oka lehet a túl sok [alkohol] fogyasztása. Az ilyen típusú okokat organikusnak nevezik, mert közvetlenül láthatóak. Más okokat nem lehet közvetlenül látni, ezeket funkcionálisaknak nevezzük. Ezek inkább [pszichológiai|pszichológiai] jellegűek. Az emberek például le akarnak árnyékolni egy traumatikus eseményt, amelynek szemtanúi voltak.
Az amnézia másik kisebb oka a "szívfájdalom" egy kapcsolatban. Ez vezethet traumához, de nem feltétlenül traumatikus.
Kezelés
Néha az amnézia bizonyos típusai kezelés nélkül is rendeződnek. Vannak különböző típusú terápiák is, amelyek az amnézia kezelésében az aggyal együttműködve segítenek. Nincs olyan gyógyszer, amely közvetlenül segíthetne az amnézián.
Kérdések és válaszok
K: Mi az amnézia?
V: Az amnézia az emlékezet elvesztése vagy zavara.
K: Mi okozza az amnéziát?
V: Az amnéziát okozhatja agykárosodás, betegség vagy stresszes események.
K: Mi az amnézia két fő típusa?
V: Az amnézia két fő típusa az anterográd amnézia és a retrográd amnézia.
K: Mi az anterográd amnézia?
V: Az anterográd amnézia az, amikor a rövid távú memória már nem kerül át a hosszú távú memóriába. Az ilyen típusú amnéziában szenvedő emberek hosszú ideig nem tudnak emlékezni dolgokra.
K: Mi a retrográd amnézia?
V: Retrográd amnéziáról akkor beszélünk, amikor egy személy már nem tud felidézni olyan információkat, amelyek egy bizonyos időpont előtt történtek, ami általában egy baleset vagy egy műtét időpontja.
K: Mi az infantilis amnézia?
V: Az infantilis amnézia az a tény, hogy a felnőttek általában nem emlékeznek a korai gyermekkorban történt eseményekre, ami az agy vagy a gyermek agyának fejlődésének tulajdonítható.
K: Az infantilis amnézia az amnézia egyik formájának tekinthető?
V: Az infantilis amnéziát nem tekintik az amnézia más típusaihoz hasonló formájának.
Keres