Ernst Heinrich Weber
Ernst Heinrich Weber (1795. június 24. - 1878. január 26.) német orvos. A kísérleti pszichológia egyik megalapítója volt. Weber már életében és azon túl is befolyásos és fontos személyiség volt az élettan és a pszichológia területén. Figyelemre méltóak voltak az érzékeléssel és tapintással kapcsolatos tanulmányai, valamint a jó kísérleti technikák hangsúlyozása. Új irányt és kutatási területeket adtak a későbbi pszichológusok, fiziológusok és anatómusok számára.
Weber akadémiai háttérrel született, apja a Wittenbergi Egyetem professzora volt. Weber orvos lett, szakterülete az anatómia és az élettan volt. Két fiatalabb testvére, Wilhelm és Eduard szintén nagy befolyással bírt a tudományos életben, mindketten tudósok voltak. Az egyikük fizikával, a másikuk anatómiával foglalkozott. Ernst a lipcsei egyetem előadója és professzora lett, és nyugdíjazásáig ott is maradt.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Ernst Heinrich Weber?
V: Ernst Heinrich Weber német orvos és a kísérleti pszichológia egyik megalapítója volt.
K: Mi volt Weber szakterülete?
V: Weber az anatómiára és a fiziológiára specializálódott.
K: Mi volt Weber hozzájárulása a pszichológiához?
V: Webernek az érzékeléssel és az érintéssel kapcsolatos tanulmányai, valamint a jó kísérleti technikákra helyezett hangsúlya új irányt és kutatási területeket adott a későbbi pszichológusok, fiziológusok és anatómusok számára.
K: Milyen volt Weber családi háttere?
V: Weber akadémiai háttérrel született, apja a Wittenbergi Egyetem professzoraként dolgozott. Két fiatalabb testvére, Wilhelm és Eduard szintén nagy befolyással bírt a tudományos életben, mindketten tudósok voltak.
K: Hol dolgozott Weber előadóként és professzorként?
V: Weber a lipcsei egyetemen dolgozott előadóként és professzorként, és ott is maradt nyugdíjazásáig.
K: Mikor született Weber és mikor halt meg?
V: Weber 1795. június 24-én született, és 1878. január 26-án halt meg.
K: Mi volt Weber érzékeléssel és tapintással kapcsolatos tanulmányainak jelentősége?
V: Webernek az érzékeléssel és tapintással kapcsolatos tanulmányai azért voltak jelentősek, mert új irányt és kutatási területeket adtak a későbbi pszichológusok, fiziológusok és anatómusok számára.
