Továbbfejlesztett geotermikus rendszer

Folyamat és fejlesztés

1. A földterületet fel kell mérni
• milyen a föld alatti kőzetek [hőmérséklete]?
• van-e jó töréshálózat?
• van-e ott víz, ami természetes módon van ott?
• mi szükséges egy működő EGS létrehozásához
2. Szükséges változtatások elvégzése a rendszerben

Ahhoz, hogy a forró kőzetekhez eljussunk, 1000 méter mélyen a földfelszín alá kell óvatosan lyukakat ásni. A kutak nem lehetnek 40 méteren belül egymástól, így nem lehet hőátadás a kutak között. Ezután a lyukakba ellenőrzött, tudományosan meghatározott sebességgel vizet öntik le a töréshálózat létrehozásához és az energiatermeléshez való felhasználáshoz. A repedések vagy törések a fracking vagy a repedéseknek a víz nyomása miatti kényszerű újranyitása révén jönnek létre, ami kis, a felszínen ritkán érzékelhető szeizmikus eseményeket okoz. Ha elég jó repedésrendszer jött létre, akkor a felmelegített vizet a termelő kútból az erőműbe lehet szivattyúzni, hogy a kiválasztott energia kitermelési folyamatban felhasználják, és újra átjárható legyen. Annak érdekében, hogy növeljék annak valószínűségét, hogy a víz a termelő kút irányába áramlik, mikrofurat-tömböket lehet fúrni, hogy nagyobb legyen a valószínűsége annak, hogy a repedések az energiatermeléshez szükséges megfelelő útvonalon kapcsolódnak össze. Ezek a lyukak kevesebb, mint 4 hüvelyk szélesek, és a vizet hozzáadó kutakból és a vizet kivonó kutakból nyúlnak ki.

3. Erőmű üzemeltetése és karbantartása

Zöld energia

Régi kút újrahasznosítása

A geotermikus rendszereket a régi olaj- és gázkutak geotermikus célú újrahasznosításával is lehet fejleszteni. Olcsóbb ezeket a kutakat hőbányászat céljából kicserélni, mint új lyukakat fúrni. Ezek a kutak nem teszik lehetővé a víz és a hőforrás közötti fizikai érintkezést. Ezek a kutak két hengerből állnak: egy nagyobb és egy kisebb hengerből. A kisebbik a nagyobbik belsejébe illeszkedik, és ebből szivattyúzzák ki a felmelegített vizet. A víz a belső és a külső cső bélése közé kerül. A forró kőzetekkel való közvetlen kapcsolat hiánya, valamint a jó szigetelőanyag hiánya miatti hőveszteség miatt az energiatermelés nem olyan magas, mint a hagyományos geotermikus rendszerek esetében.

Zöldházgáz-kibocsátás

Egyesek szerint ez az energiaforma az egyik legzöldebb alternatív energiaforrás. Tanulmányok szerint a geotermikus energiatermelés három módja közül kettő, a villámgőz és a szárazgőz a fosszilis tüzelőanyagok által kibocsátott üvegházhatású gázok kevesebb mint 7%-át bocsátja ki. A harmadik módszer, az úgynevezett zárt, kétciklusú rendszer szinte nulla üvegházhatású gázt bocsát ki). Az EGS leginkább károsanyag-kibocsátással járó része az, amikor a fúrókat dízelüzemanyaggal hajtják. Az EGS életciklus-elemzéssel kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy ennek jó korrekciója az lenne, ha a fúrót az elektromos hálózatra kötnék, csökkentve a GEP erőművek amúgy is minimális hatását az emberi egészségre, az éghajlatváltozásra és az ökoszisztéma minőségére. A támogatók azt is állítják, hogy mivel a geotermikus energiarendszerek nem függnek az időjárás változásától, megbízhatóbb, állandó energiatermeléssel rendelkező energiaforrásról van szó.

Amerikai részvétel

Az USA rendelkezik a világ legnagyobb potenciális geotermikus energiatartalékával, mégis a teljes energiafelhasználás mindössze 4%-a (15 milliárd kWh) származik GEP-ből. Kaliforniában van a legtöbb geotermikus hőszivattyú a geotermikus energiát használó kilenc állam közül. Hawaii energiájának 20%-át geotermikus erőművekből nyeri. A geotermikus energiával kapcsolatos ismeretek nem eléggé ismertek. Ez nagyon megnehezíti a kutatásra és fejlesztésre szánt pénz megszerzését. A fejlesztők arról is ismertek, hogy nehezen kapnak engedélyt a közterületeken történő fúrásra, és nehezen jutnak finanszírozáshoz mind a szövetségi kormánytól, mind külső érdekeltségektől. Van azonban két olyan projekt, amelyet a szenátus jóváhagyott, hogy segítsen az EGS-nek kilépni a kísérleti szakaszból.

1990-ben a jogszabályok ösztönzőket hoztak létre az ipar fejlesztésére. Ezt a 2005-ös energiatörvény és a 2007-es energiafüggetlenségi és biztonsági törvény próbálta meg elérni a kiadott adókedvezményekkel és a szenátus által támogatott kutatási és fejlesztési programok létrehozásával.