Az Alice in Chains az Alice in Chains amerikai rockegyüttes harmadik, saját címadó stúdióalbuma. Az Alice in Chains 1995. november 7-én jelent meg. Az albumon a "Grind", a "Heaven Beside You", az "Over Now" és a "Again" című kislemezek szerepeltek.
Az albumot az RIAA kétszeres platinalemezzé minősítette.
Az Alice in Chains volt az utolsó album, amelyen Layne Staley énekes szerepelt. Később, 2002. április 5-én heroin túladagolásban holtan találták. A következő album, a Black Gives Way to Blue 2009-ben jelent meg, új énekessel, William DuVall-lal.
Az albumot néha Tripod néven emlegetik, mert az előlapon Jerry Cantrell háromlábú kutyája, a hátlapon pedig Frank Lentini látható.
Felvételek és kiadás
Az album 1995-ben készült, és hangzásában továbbviszi az Alice in Chains korábbi, súlyos, sötét tónusait, ugyanakkor több helyen kísérletezik textúrákkal és vokálrétegekkel. A felvételeknél Toby Wright működött közre producerként, a zenekarral együttműködve. A megjelenés után a lemez gyorsan felkeltette a rajongók és a kritikusok figyelmét, részben a dalszövegek személyes, gyakran komor témái miatt.
Stílus, témák
Az album jellegzetes Alice in Chains-stílust hordoz: sűrű, torzított gitárok, lassabb, súlyos riffek és a két vezető énekes — Layne Staley és Jerry Cantrell — többszólamú, melankolikus harmóniái. A dalszövegek gyakran foglalkoznak függőséggel, veszteséggel, magánnyal és belső küzdelmekkel, ami különösen erősen rezonált a közönséggel és a kritikusokkal.
Kislemezek és dalok
Az albumról kiadott legfontosabb kislemezek a "Grind", a "Heaven Beside You", az "Over Now" és az "Again". Több dalban Jerry Cantrell vette át a vezető éneprész egy részét, így az album hangzásában és szerzeményeiben is nagyobb hangsúlyt kapott az ő írói- és énekesi szerepe. A lemez záródala markáns zárást ad az anyagnak, a dalszövegek és a hangulat lezáró jellegét erősítve.
Fogadtatás és örökség
A megjelenéskor az album vegyes-kedvező kritikákat kapott: dicsérték a hangzás sötétségét és az énekes harmóniákat, ugyanakkor egyes vélemények szerint a korai lemezekhez képest kevésbé direktek a dalok. Idővel azonban a kiadvány fontos állomásnak tekinthető a zenekar pályafutásában, különösen azért, mert ez volt az utolsó stúdióanyag, amelyen Layne Staley szerepelt teljes mértékben.
Zenészek
- Layne Staley – ének
- Jerry Cantrell – gitár, vokál
- Mike Inez – basszusgitár
- Sean Kinney – dobok
Az album producereként és hangmérnökeként Toby Wright közreműködött, továbbá a zenekar tagjai is részt vettek az előállításban.
Borító és "Tripod" megnevezés
A borító különlegessége, hogy az elülső képen Jerry Cantrell háromlábú kutyája szerepel, ami miatt a rajongók és sajtó gyakran a Tripod becenevet ragasztották az albumra. A hátlapon Frank Lentini, a történelmi sideshow-előadó látható, aki szintén három lábbal született — ez a vizuális motívum erősítette az album egyedi és emlékezetes megjelenését.
Összességében az 1995-ös Alice in Chains album fontos mérföldkő a zenekar életművében: sötét hangulatú, tömör hangszerelésű anyag, amely lezáróként is értelmezhető Layne Staley zenekari pályafutásában, és amelynek hatása a későbbi újraértékelések során tovább nőtt.