Kollektivizmus
A kollektivizmus olyan eszmék és értékek összessége, ahol a csoport jóléte nagyon magas prioritást élvez.
Ferdinand Tönnies német szociológus a Gemeinschaft (közösség) és Gesellschaft (társadalom) kifejezésekkel írta le a kollektivizmus és individualizmus korai modelljét. A Gemeinschaft kapcsolatokat, amelyekben a közösségiséget helyezik előtérbe, a kis, vidéki falusi közösségekre tartották jellemzőnek. Egy antropológus, Redfield (1941) visszhangozta ezt a felfogást a népi társadalmat a városi társadalommal szembeállító munkájában.
Max Weber (1930) a vallás szemszögéből szembeállította a kollektivizmust és az individualizmust, és úgy vélte, hogy a protestánsok individualistábbak és önállósodottabbak, mint a katolikusok, akik az emberek közötti hierarchikus, egymástól függő kapcsolatokat támogatják. Hofstede (1980) nagy hatással volt a kultúrák közötti kutatások korszakának bevezetésére, amely a kollektivizmus és individualizmus dimenziója mentén végzett összehasonlításokat. Hofstede a kollektivizmust és az individualizmust egyetlen kontinuum részeként fogalmazta meg, ahol az egyes kulturális konstruktumok egy-egy ellentétes pólust képviselnek. A szerző úgy jellemezte a kollektivizmus magas fokát valló egyéneket, mint akik beágyazódtak a társadalmi környezetükbe, és a közösségi célokat az egyéni célokkal szemben előnyben részesítik.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kollektivizmus?
V: A kollektivizmus egyfajta etika, amely az emberek csoportosulásán alapul. Arra összpontosít, hogy mi a jó az egész csoportnak, nem pedig az egyéni érdekekre.
K: Miben különbözik az individualizmustól?
V: Az individualizmus azon alapul, hogy az emberek egyének, és arra összpontosít, hogy mi a jó az egyes embereknek. Támogatja, hogy az emberek függetlenek legyenek és saját céljaikat kövessék, valamint hogy sok szabadságuk legyen. A kollektivizmus ezzel szemben úgy véli, hogy egy ember nem olyan fontos, mint egy sok emberből álló csoport, és gyakran ösztönzi a kompromisszumokat, hogy a dolgok mindenki számára jobbak legyenek, ne csak saját maga számára.
K: A kollektivizmus a politika része?
V: Igen, a kollektivizmus és az individualizmus egyaránt olyan filozófiai álláspont, amely a politika része.
K: Honnan származik az individualizmus szó?
V: Az "individualizmus" szót eredetileg a szocialisták használták, hogy megtámadják ellenségeiket, akik nem támogatták a szocializmust.
K: Milyen típusú kollektivizmusok léteznek?
V: A kollektivizmusnak sokféle típusa létezik, ami jelentheti a közösség, a kormány, a társadalmi osztály, a faj vagy valamilyen más csoport szolgálatát.
