A közép-szibériai jupik a négy létező jupik nyelv egyike. Más néven szibériai jupik, Bering-szoros jupik, yuit, yoit, "Szent Lőrinc-szigeti jupik", Oroszországban pedig "csaplinszki jupik" vagy yuk. A nyelvet a jupik nép beszéli Szibériában és két faluban a Szent Lőrinc-szigeten. Ez egy veszélyeztetett nyelv: a Szent Lőrinc-szigetek 1200 lakosa közül kevesebb mint 1000-en beszélik a nyelvet. A szibériai szárazföldön az 1200 etnikai jupik közül körülbelül 200-an beszélik a nyelvet. Szibériában a második leggyakoribb jupik nyelv a naukan jupik, körülbelül 70 beszélővel.

Elterjedés és beszélők

A közép-szibériai jupik hagyományos területe a Bering-szoros térsége: a Csukcs-félsziget és a mellette lévő kisebb szigetek orosz oldalán, valamint az Egyesült Államokhoz tartozó Szent Lőrinc-szigeten (St. Lawrence Island). A Szent Lőrinc-szigeten két faluban, Gambellben és Savoongában beszélik leginkább; a szárazföldi szibériai közösségek központja a Csukcs-félszigeten található (például Csaplino környéke).

Nyelvrokonság és besorolás

A közép-szibériai jupik az eszkimó–aleut nyelvcsalád jupik ágához tartozik. Legközelebbi rokonai az alaszkai jupik (north- és central Alaskan Yup'ik) és a mészinuit nyelvek, de elkülönülnek mind a szerkezetükben, mind a szókincsükben. A nyelv összetett, agglutináló (poliszintetikus) szórendi és ragozási rendszerrel rendelkezik, gazdag igeképzéssel és sok toldalékkal.

Nyelvjárások

Két fő nyelvjárást különböztetnek meg:

  • Csaplinszki (chaplino) jupik – elsősorban a Csukcs-félszigeten és a környező orosz településeken beszélik.
  • Szent Lőrinc-szigeti jupik – Gambell és Savoonga lakói beszélik az Egyesült Államok oldalán.

A két nyelvjárás között a hangtani és lexikai különbségek általában csekélyek, de a történelmi elszigeteltség és a környező nyelvek (például orosz és angol) hatásai miatt beszélők közt vannak felismerhető regionális eltérések.

Sajátosságok: fonológia, nyelvtan és szókincs

A közép-szibériai jupik tipikus jupik-nyelvi vonásokat mutat: kevés magánhangzót, gazdag mássalhangzó-rendszert, valamint hosszabb és rövidebb hangzókat megkülönböztető rendszert. Nyelvtanilag erősen agglutináló, igetövekhez sorozatos képzők kapcsolódnak, így hosszú, összetett igék alkothatók, amelyekben személy- és módjelölés, tárgy- és irányviszonyok egyaránt kifejeződnek. A szókincs tartalmaz hagyományos vadászati és tengeri terminológiát, de korlátozott számban találhatók kölcsönszavak az oroszból és az angolból is.

Írás és dokumentálás

Az orosz oldalon a nyelvet hagyományosan cirill ábécével jegyezték le, míg a Szent Lőrinc-szigeten latin alapú átírás és iskolai anyagok használatosak. Az utóbbi évtizedekben nyelvészeti dokumentációk, szótárak és hangfelvételek készültek, illetve közösségi kezdeményezések és oktatási programok próbálják megőrizni és átadni a nyelvet a fiatalabb generációknak.

Veszélyeztetettség és megőrzési törekvések

A közép-szibériai jupik veszélyeztetett státusza elsősorban a társadalmi változásokkal, városiasodással, valamint a domináns nyelvek (orosz a szárazföldön, angol a Szent Lőrinc-szigeten) erőteljes befolyásával magyarázható. A beszélők száma és az anyanyelvként használók aránya csökkent az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor mindkét oldalon vannak helyi és tudományos kezdeményezések a nyelv revitalizálására: nyelvoktatás, szülői és közösségi programok, dokumentációs projektek, valamint elektronikus és nyomtatott oktatási anyagok előállítása.

A nyelv jövője nagyrészt a közösségek elköteleződésétől és a fiatal generációk bevonásától függ: ha nő a használat mindennapi helyzetekben, az iskolai oktatásban és a kulturális programokban, esély nyílik a nyelv megőrzésére és továbbadására.