María Esther de Capovilla (1889. szeptember 14. - 2006. augusztus 27.) ecuadori szupercentenárius volt. Ő volt a világ legidősebb élő embere 2004. május 29., 114 éves 258 napos kora és 2006. augusztus 27-én, 116 éves 347 napos korában tüdőgyulladásban bekövetkezett halála között. Halála idején a hatodik legidősebb ember volt, később pedig az ötödik legidősebb, amikor Shigechiyo Izumi esetét leszámították. Mindaddig ő maradt a világ ötödik legidősebb igazolt személye, amíg Misao Okawa 2015 februárjában meg nem haladta a korát. Capovilla halálát követően Elizabeth Bolden lett a világ legidősebb embere.

Életrajz

María Esther de Capovilla 1889. szeptember 14-én született Ecuadorban. Élete során helyi közösségeiben ismert személy volt, és időskorára nemzetközi figyelem irányult rá a rendkívüli életkora miatt. Személyes életére vonatkozó részletes adatok (például családtagok nevei vagy foglalkozása) széles körben ismertté váltak ugyan helyi közlésekben, de a világméretű elismerés elsősorban a korának hitelesítésére és rekordjainak elismerésére fókuszált.

Rekordok és elismerések

Capovilla népszerűsége és ismertsége abból adódott, hogy életkora hitelesítve lett, és hosszú ideig őt tartották a világ legidősebb élő emberének. Halála előtt több elismert nemzetközi szervezet és rekordnyilvántartás is foglalkozott életkorának ellenőrzésével, és ennek köszönhetően vált világszerte ismertté. Hosszú élettartama miatt számos médium és rekordkönyv – köztük a Guinness World Records is – megemlítette őt a szupercentenáriusok között.

Halála és örökség

María Capovilla 2006. augusztus 27-én hunyt el tüdőgyulladásban, 116 éves és 347 napos korában. Halála nemzetközi visszhangot kapott; sokan emlékeztek rá mint azokra az emberekre, akik ritka hosszú életet érnek meg. Emléke továbbra is a szupercentenáriusok kutatásában és a hosszú élet iránti érdeklődésben él tovább, és példája hozzájárult a magas életkorú személyek egészségével, társadalmi helyzetével és demográfiai jelentőségével kapcsolatos beszélgetésekhez.

Megjegyzés: A cikk a rendelkezésre álló hiteles forrásokon alapuló főbb tényeket foglalja össze. Részletes családi adatok vagy személyes történetek esetén a helyi archívumok, életrajzi források és korabeli közlések további információt nyújthatnak.