Ételek emberekről elnevezve — lista és eredet

Fedezd fel az ételek emberi neveinek eredetét: érdekes történetek, magyarázatok és A–D betűs lista a legismertebb fogásokról.

Szerző: Leandro Alegsa

Tartalomjegyzék

·         1 A

·         2 B

·         3 C

·         4 D

·         5 Referenciák

A cikk célja bemutatni néhány, emberekről elnevezett ételt és ital eredetét. Sok elnevezés története jól dokumentált, mások körül viták vagy többféle legendás eredet él. Az alábbi lista nem teljes — inkább szemlélteti a leggyakoribb vagy legismertebb példákat, és röviden ismerteti az eredetükre vonatkozó információkat és forrásokat.

A

  • Arnold Palmer — egy népszerű italkeverék: jeges tea és limonádé fele-fele arányban. Nevét az amerikai golfozó, Arnold Palmer (1929–2016) tette ismertté; a történet szerint ő maga rendelt ilyesmit gyakran, majd a vendéglátók az ő neve után elnevezték az italt.
  • Brandy Alexander — krémes koktél, általában konyakkal, kakaólikőrrel és tejszínnel. Több magyarázat létezik a névre vonatkozóan: egyes források szerint egy bizonyos Alexander nevű személyhez vagy eseményhez kapcsolódik, más elméletek szerint reklámokból vagy báli hagyományokból ered. Eredete nem teljesen tisztázott, de a koktél neve „Alexander”-ként közismert.
  • Alexander (csokoládés-krémes desszert és koktél) — különböző kultúrákban a „Alexander” megnevezés többféle édességre és italra is ráragadt; általában egy Alexander nevű személyhez vagy házaspárhoz kötődő emlékhely vagy recept eredetére vezethető vissza, de konkrét, egyértelmű eredet ritka.

B

  • Bananas Foster — karamellizált banán rummal és vaníliafagyival, amelyet flambíroznak. Általánosan elfogadott történet szerint az ételt a New Orleans-i Brennan’s étteremben készítették 1951-ben, és Richard Foster nevű üzletember tiszteletére nevezték el. Egyes részletek (például a pontos szakács) eltérő forrásokban változnak.
  • Béchamel (béchamel mártás) — francia alapmártás, amely nevét Louis de Béchamel (1630–1703), francia udvari tisztviselő után kapta. A mártás korábbi változatai is léteztek, de a béchamel név a 17–18. századi francia udvari konyhából terjedt el.
  • Beef Wellington — marhahúsétel, amelyet általában kókuszokban vagy tésztában sütnek. Nevét hagyományosan Arthur Wellesley, az első wellingtoni herceg (a Duke of Wellington) tiszteletére emlegetik, különösen a waterlooi győzelemhez kötődő ünnepi étkezések kapcsán. Az étel pontos keletkezése vitatott; a név francia és angol forrásokban is felbukkan a 19. századtól.
  • Eggs Benedict — pirított angol muffinra helyezett sonka vagy szalonna, buggyantott tojás és hollandi mártás. Két ismert eredetmagyarázat verseng: az egyik szerint 1894-ben Lemuel Benedict New Yorkban rendelt egy hasonló összeállítást a Waldorf Hotelben, a másik szerint a New York-i társasági életben élő LeGrand vagy Mrs. Benedict neve fűződik az ételhez. Az eredet tehát nem teljesen egyértelmű, de a „Benedict” név állandó.
  • Bismarck (fánknév, régiófüggő) — több nyelvterületen a töltött fánkokat, különösen a Berliner jellegűeket, „bismarck”-nak is nevezik, ami Otto von Bismarck német politikushoz köthető elnevezés. Az összefüggés részben kulturális poénból, részben történeti kontextusból ered.

C

  • Caesar-saláta — római saláta, parmezánnal, krutonnal, tojással és speciális öntettel. Nevét Caesar Cardini (1896–1956), olasz származású, Mexikóban működő étteremtulajdonos főszakácsa után kapta; a legismertebb változat szerint Cardini 1924-ben Tijuana-ban készítette először vallási ünnep vagy utazó vendégek számára.
  • Chateaubriand — vastag marhaszelet (tournedos) és hozzá tartozó, klasszikus francia szósszal tálalt fogás; a név François-René de Chateaubriand (1768–1848), francia író, államférfi-politikus után ragadt rá. A recept és a név kialakulása a 19. század elejére tehető.
  • Cobb-saláta — saláta fehérjékben gazdag összeállítással (csirke, bacon, tojás, sajt, zöldségek). A legismerbenyebb történet szerint Robert Howard Cobb (1900–1974), a Hollywood Brown Derby étterem tulajdonosa alkotta vagy tette népszerűvé a 1930-as években.
  • Crêpe Suzette — narancsos palacsinta (általában flambírozva). Több legendás anekdota kering a nevéről: az egyik szerint Henri Charpentier szakács tálalta először a walesi herceg (későbbi VIII. Edward) számára, és egy fiatal lány, Suzette nevét kapta; más változatok szerint a név későbbi elnevezés eredménye. Pontos eredete vitatott, de a „Suzette” személynév állandó elem.
  • Charlotte (Charlotte Russe/Charlotte á la Charlotte) — formás desszert, általában piskótával vagy kekszekkel bélelve, gyümölccsel vagy krémmel töltve. A név gyakran a brit királyi ház feleségére, III. György feleségére, Charlotte királynőre (1744–1818) utal; Marie-Antoine Carême francia cukrász nevezi el a desszertet valamilyen formában „Charlotte”-nak a 19. században, bár több változat létezik.

D

  • Dom Pérignon — a híres pezsgő névben a „Dom” apáti címet, Pérignon pedig Dom Pierre Pérignon (1638–1715) bencés szerzetes nevét őrzi. Bár Pérignon nem feltalálta a pezsgőt a szó mai értelmében, jelentős szerepe volt a szőlőfeldolgozás és a borászat korai fejlesztésében, és a neve később a Moët & Chandon luxuspezsgő egyik márkanevévé vált.
  • Duck à l'Orange — (részben személyeskedés nélkül) — az elnevezés maga nem embertől származik, de a „d'” jelölések és a hasonló francia elnevezések gyakran társulnak személynevekhez vagy helyszínekhez. Itt példaként a Dom Pérignon jobb illusztráció arra, hogyan ragadhat meg egy személy neve egy terméken.
  • Sachertorte (Sacher-torta) — bár a „S” betűvel kezdődik, és így nem D betűs elem, érdemes megemlíteni a D-szakaszban is a soron kívüli példaként: a tortát Franz Sacher (1816–1907) készítette Bécsben 1832 körül, és a név az ő családnevéből ered; a torta története jól dokumentált és a Sacher családhoz kötődik.

Megjegyzések az eredetek hitelességéről

  • Sok étel neve mögött legendák és anekdoták állnak; az étel valódi eredetét gyakran nehéz utólag teljes pontossággal megállapítani.
  • Előfordul, hogy egy étel egy híres személyről kapja a nevét (pl. politikus, művész, helyi mecénás), más esetben a név marketing- vagy vendéglátói szokásokból ered.
  • Amikor az eredet vitatott, a fenti leírásoknál külön jeleztem, ha több változat is ismert.

Referenciák

  • Encyclopaedia Britannica — cikkek ételek és személynevek etimológiájáról
  • Larousse Gastronomique — klasszikus gasztronómiai kézikönyv, elnevezések és receptek magyarázatával
  • Oxford English Dictionary — ételnevek és kifejezések etimológiája
  • Wikibooks / Wikipedia — egyes fogalmaknál összefoglaló források (eredetmagyarázatoknál további hivatkozásokra érdemes keresni a konkrét tételnél)
  • Helytörténeti és étteremtörténeti cikkek (pl. Brennan’s története, Caesar Cardini bio) — az adott étel mögötti anekdoták és helyszínek részleteiért
Ha szeretné, elkészítem a cikket teljesebb, ábécésorrendű listaként (A–Z), részletesebb forráshivatkozásokkal és pontos hivatkozásokkal minden egyes ételre (például publikációk, múzeumi archívumok, korabeli újságcikkek). Melyik formát preferálja tovább?

Kérdések és válaszok

K: Miről szól ez a lista?


V: Ez a lista olyan ételekről szól, amelyeket emberekről neveztek el.

K: Kikről nevezték el az ételeket?


V: Az ételeket emberekről nevezték el.

K: Milyen típusú élelmiszerek szerepelnek ezen a listán?


V: Ez a lista különböző típusú élelmiszereket tartalmaz.

K: Hány élelmiszer szerepel a listán?


V: A listán szereplő élelmiszerek száma attól függően változik, hogy melyik forrásból tájékozódik.

K: Vannak-e konkrét összetevők, amelyek szerepelnek ezen a listán?


V: Nem, ebben a listában nem szerepelnek konkrét összetevők.

K: Vannak-e regionális változatai ezeknek az élelmiszereknek?


V: Igen, az élelmiszerek némelyikének lehetnek regionális változatai, attól függően, hogy honnan származnak, vagy hogy az idők során hogyan alakították át őket.

K: Van-e ezekkel az ételekkel kapcsolatban egy bizonyos konyha?


V: Nem feltétlenül, mivel a különböző konyhák ugyanazokat az ételeket és hozzávalókat másképp is felhasználhatják.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3