Kwame Nkrumah

Oktatás

Az általános iskolába Half Assiniben járt, ahol édesapja aranyművesként dolgozott. Egy Fischer György nevű német pap befolyásolta a nevelését. Accrában tanítóképzőbe járt, majd maga is tanár lett. 1935-ben az Egyesült Államokban a Lincoln Egyetemre ment. Itt többet tanult a kommunizmusról. Tanulmányait a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta 1939 és 1943 között. 1945-ben Londonba ment, és nemzetközi konferenciát szervezett az afrikai szabadságért. Ekkor változtatta meg a nevét "Kwame"-ra.

Ghána elnöke

Nkrumah visszatért az Aranypartra, és megalapította az Egyezmény Néppártját. Megválasztották miniszterelnöknek. Amikor Ghána függetlenné vált Angliától, Nkrumah volt az első elnök. Ő alkotta meg Ghána zászlaját. Minden gyermeknek iskolába kellett járnia. Több nő járt iskolába és vállalt munkát. Az áramellátás érdekében Nkrumah elrendelte az "Akosombo gát" néven ismert vízerőmű és egy atomerőmű építését.

A hadsereg és a rendőrség 1966. február 24-én kényszerítette Nkrumah-t a hatalomból.

Száműzetés és halál

Megbuktatása után Kwame Nkrumah a guineai Conakryban élte le életét. Prosztatarákot diagnosztizáltak nála, ezért 1971 augusztusában Romániába repült kezelésre. A romániai Bukarestben halt meg 1972. április 27-én, 62 éves korában.

Idővonal

• 1930: Achimotában, a Prince of Wales' College-ban (korábban Government Training College, Accra) szerzett tanári oklevelet.
• 1931: Tanár, Római Katolikus Iskola, Elmina (Központi Régió), majd igazgató, Római Katolikus Általános Iskola, Axim (Nyugati Régió).
• 1932: Tanár, Római Katolikus Szeminárium, Amisano (Középső régió)
• 1935: Lincoln Egyetem, Pennsylvania, USA.
• 1939: BA diplomát szerzett (Lincoln Egyetem), USA
• 1942: BA (teológia) diplomát szerzett a Lincoln Egyetemen, USA
• 1943: Ph. D. fokozat megszerzéséhez szükséges kurzusokat és elővizsgát tett a Pennsylvaniai Egyetemen (USA).
• 1939 - 1945: Néger történelem részmunkaidős előadással kombinált tanulmányok. (Ebben az időszakban segített megalapítani az Afrikai Tanulmányok Egyesületét és az Amerikai és Kanadai Afrikai Diákok Egyesületét.)
• 1945: A "The Lincolnian" az év legkiválóbb professzorának választotta.
• 1945 (május): Megérkezett Londonba azzal a céllal, hogy jogot tanuljon és doktori disszertációt írjon, de találkozott George Padmore-ral. Ők ketten társ-politikai titkárként segítettek megszervezni a Hatodik Pánafrikai Kongresszust Manchesterben, Angliában. A kongresszus után Nkrumah folytatta az Afrika gyarmatosításáért folytatott munkát, és a Nyugat-afrikai Diákszövetség alelnöke lett. A "Kör", a Nyugat-Afrika egységéért és függetlenségéért küzdő titkos szervezet vezetője is volt, amely az Afrikai Szocialista Köztársaságok Uniójának létrehozásáért és fenntartásáért küzdött.
• 1947: A gyarmati szabadság felé című első könyvét írta.
• 1947: (december): Visszatért Aranypartra, és az Egyesült Aranyparti Egyezmény (UGCC) főtitkára lett.
• 1948: A gyarmaton történt zavargásokat követően az UGCC vezető tagjaival együtt őrizetbe vették, akiket később a "Nagy Hatos" néven ismertek.
• 1948: (szeptember): Az "Accra Evening News" című lapot ugyanazon a napon alapította, amikor az UGCC főtitkáraként elbocsátották.
• 1949 (június): Megalakult az Egyezményes Néppárt (CPP) az Ifjúsági Szervezet Bizottságával (CYO).
• 1949 (december): Pozitív akciót hirdetett a függetlenség követelésére.
• 1950 (január): Letartóztatták, a pozitív akció meghirdetése nyomán kitört zavargásokat követően.
• 1951 (február): A börtönben töltött idő alatt a 23 122 leadott szavazatból 22 780 szavazattal megnyerte a választásokat, és megszerezte az Accra Central képviselői széket. Később ugyanabban a hónapban szabadult a börtönből, hogy új kormányt alakítson.
• 1956: Megnyerte a függetlenséghez vezető választásokat.
• 1957: (március 6.): Ghána függetlenségének kikiáltása
• 1958 (április): A már létező független afrikai államok (Ghána, Egyiptom, Szudán, Líbia, Tunézia, Etiópia, Marokkó és Libéria) konferenciájának összehívása. Decemberben Accrában összafrikai népek konferenciáját tartotta, az első pánafrikai konferenciát, amelyet afrikai földön tartottak. Megtette az első lépést az afrikai egyesülés felé, amikor megállapodást írt alá Sekou Toure-ral Ghána és Guinea egyesítéséről.
• 1958: Feleségül vette Helena Ritz Fathia egyiptomi koptot, Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök rokonát, akitől három gyermeke született: Gokeh, Sarmiah Yarba és Sekou Ritz.
• 1960: Ghána köztársasággá nyilvánítása.
• 1961: Nkrumah Modibo Keita vezetésével kiterjesztette a Ghána-Guineai Uniót Malira.
• 1962 (augusztus): Merényletet kíséreltek meg Kulunguguban, Ghána északi régiójában.
• 1963 (május): Nkrumah Addisz-Abebában konferenciát szervezett a 32 független afrikai állam részvételével. Ezen a konferencián alakult meg az Afrikai Egységszervezet (OAU) azzal a céllal, hogy az afrikai népek egységéért, szabadságáért és jólétéért dolgozzon.
• 1964: Ghánát egypárti államként hozta létre, amelynek ő maga volt az elnöke.
• 1965: Nkrumah kiadta "Neokolonializmus" című könyvét. Ebben a könyvében bemutatta, hogy a külföldi vállalatok és kormányok hogyan gazdagodtak meg az afrikai nép kárára. Ez a könyv éles tiltakozást váltott ki az amerikai kormány részéről, amely ennek következtében visszavonta a korábban Ghánának szánt 35 millió dolláros gazdasági támogatását.
• 1966 (február 24.): Az észak-vietnami Hanoiban tett utazás során katonai puccsal megbuktatják. A guineai Conakryba utazott, amikor értesült a megbuktatásról. Conakryban élt, mint Guinea társelnöke.
• 1971 (augusztus): Romániába repült prosztatarákja miatt.
• 1972 (április 27.): Bukarestben, Romániában, rákban halt meg.
• 1972 (július 7.): Ghánában temették el.

Írott művek

Az Osagyefo, Dr. Kwame Nkrumah több mint 20 könyvet és kiadványt írt. A politikai elmélet és a gyakorlati pánafrikanizmus vezető szaktekintélye volt.