James Young Simpson (született 1811. június 7-én Skóciában) már fiatal orvosként mély benyomást tett rá a sebészeti és szülészeti beavatkozások fájdalma. Diákként több előadáson is részt vett; egy Knox doktor anatómiai előadása után a szülésznői és a szülészeti pályát választotta. 29 évesen, 1840-ben lett a szülészet szakképzett professzora.
A kloroform felfedezése és alkalmazása
A korai műtéti élmények és a diákként szerzett traumatikus megfigyelések arra ösztönözték, hogy az érzéstelenítés lehetőségeit kutassa. Kísérletezett különböző szerekkel, többek között éterrel és kloroformmal. Az étert a kellemetlen szaga miatt nem kedvelte, és 1847-ben jelentős eredményre jutott: felfedezte, hogy a kloroform inhalálása altató hatást vált ki, amelyet jól lehet hasznosítani a szülészetben és a sebészetben egyaránt.
Simpson és munkatársai kísérletei — amelyek során a szert ruhára vagy kendőre csepegtetve inhaláltatták — gyorsan hírt vittek a módszer hatékonyságáról. Simpson személyesen alkalmazta a kloroformot szüléseknél, hogy csökkentse az anya szenvedését és megkönnyítse a beavatkozásokat. A kloroform elterjedését több tényező is elősegítette; egyik híres pillanat volt, amikor maga Viktória királynő is kloroformot kapott egyik gyermekének — Prince Leopold — születése során (1853), ami nagyban hozzájárult az érzéstelenítés társadalmi elfogadottságához.
Innovációk a szülészetben
Simpson a fájdalomcsillapításon túl más gyakorlati újításokat is bevezetett. Átalakította és továbbfejlesztette a fogó (szülészeti csipesz) kialakítását, hogy használata biztonságosabb legyen; ezek a műszerek ma is "Simpson-csipeszként" ismertek. Emellett fontosnak tartotta a kórházi bábák alkalmazását és a szülészeti képzés fejlesztését, így hozzájárult a modern szülészeti gyakorlat kialakulásához.
Vita, biztonság és örökség
A kloroform bevezetése nem volt vitáktól mentes: moralista és vallási ellenzői mellett orvosi aggodalmak is felmerültek a szer biztonságosságával kapcsolatban. Később kiderült, hogy a kloroformnak vannak súlyos mellékhatásai (például ritkán súlyos szívritmuszavarokhoz vezethet), ezért az adakozást és alkalmazás módját finomítani kellett. John Snow és más korabeli aneszteziológusok nagy szerepet játszottak az adagolás és az adminisztráció biztonságosabbá tételében.
Simpson munkásságát általában az érzéstelenítés és a modern szülészet egyik úttörőjeként tartják számon. Fontos szerepe volt abban, hogy a fájdalomcsillapítás megkerülhetetlen része lett a sebészeti és szülészeti ellátásnak. James Young Simpson 1870-ben hunyt el; öröksége a betegellátás humanizálásában és az anesztézia korai elfogadtatásában él tovább.