IV. Iván (Ivan Groznij) — Oroszország első cár: élet és uralom

IV. Iván (Rettegett) élete és uralma: az Oroszország első cárjának felemelkedése, opricsnyina, Livóniai háború, Novgorod mészárlás és Szibéria meghódítása.

IV. Iván Vasziljevics (1530. augusztus 25. – 1584. március 28.), akit angolul gyakran Ivan the Terrible-ként emlegetnek, Oroszország első cárja (vagyis „cárja”, azaz császára) volt; korábban Moszkva nagyfejedelme. Az orosz beceneve, az Ivan Groznij, inkább „rettegett”, „félelmetes” vagy „formidable” jelentésű — nem kizárólagosan „gonosz” értelemben használatos elnevezés. A nyugati fordításokban emiatt alakult ki a „Rettegett Iván” elnevezés.

Korai élet és trónra lépés

Iván apja Vlagyimir Vasziljevics (Vasilij III) halála után hároméves korában, 1533-ban lett Moszkva nagyhercege. A gyermekkirály körül kezdetben különböző nemesi frakciók és udvari tanácsosok irányították az államot. Ifjúkorában az ország belső politikai helyzete ingatag volt: a moszkvai fejedelemség és más orosz területek viszonylag elaprózott, részben önálló hatalmi központokból álltak. IV. Iván 1547-ben vette fel a „cár” címet, és ezzel formálisan is az egész orosz ortodox állam legfőbb uralkodójává vált.

Belső reformok és államszervezés

Uralkodásának korai szakaszában Iván több olyan reformot indított el, amelyek a központosítás irányába hatottak. 1550 körül korszerűsítette a kormányzati hivatalokat és a hadsereg szervezetét, 1550-ben új törvénykönyv (a sudebnik korszerűsítése) is készült, amely egységesítette a büntető- és közigazgatási szabályokat. Ezek a lépések hozzájárultak a Moszkvai Fejedelemség erősödéséhez és a helyi önállóságok visszaszorításához.

Hódítások keletre és délre

Iván jelentős területi hódításokat indított. 1552-ben elfoglalta a Kazáni kánságot, 1556-ban pedig az Astrakhani kánságot, amelyekkel megnyíltak az útok a Volga mentén és az északkelet felé való terjeszkedés előtt. Ezek a lépések alapoz(t)ák meg Oroszország későbbi keleti bővülését, amely végül egészen Szibériáig terjedt; az orosz előrenyomulást a 16–17. század végén és a 17. század folyamán kozákok és kalandozók — például Jurij Jemeljanovics (Jermak) expedíciója — is felgyorsították.

Livóniai háború és nemzetközi kapcsolatok

1560-as években Iván külpolitikailag a Balti-tenger felé törekedett: kezdeményezője volt a Balti-tengeri befolyásszerzésnek, ami a Livóniai háború (1558–1583) kirobbanásához vezetett. Bár a háború végül nem hozta meg a várt tartós sikert a nyugati partok megszerzésében, hosszabb távon megerősítette a központi hatalmat és megteremtette a korábbi hatalmi viszonyok átstrukturálódását. Iván uralma alatt élénkebb lett a kapcsolattartás Nyugat-Európával: növekedtek a kereskedelmi kapcsolatok, különösen Angliával, amelynek kereskedői és küldöttei a Muscovy Company révén rendszeres kapcsolatba kerültek Moszkvával.

Opricsnyina és a belső megtorlás

1565 és 1572 között Iván bevezette az úgynevezett opricsnyinát, egy kettéosztott kormányzati rendszert: az egyik rész közvetlenül a cár fennhatósága alatt állt, a másikban tovább működtek a hagyományos közigazgatási struktúrák. Az opricsnyina során létrehozta saját személyes, különálló hadseregét, az opricsnyikokat, akik erőszakkal és koncepciós eljárásokkal söpörtek végig az országon. Sok bojárot (aristokratát) kivégeztek vagy elkobozták földjeiket, ami politikai elszigetelődést és gazdasági károkat okozott.

1570-ben történt a hírhedt novgorodi megtorlás: Iván és az opricsnyikok tömeges gyilkosságokat hajtottak végre Novgorodban, mert a cár gyanúja szerint a város árulóként viselkedett. Az esemény súlyos demográfiai és gazdasági következményekkel járt a régió számára.

Vallás, kultúra, nyomtatás

Iván támogatta az egyházat és a kultúrát is. Uralkodása idején adták ki a korai orosz nyomtatványokat: 1564 körül megjelent az egyik első moszkvai nyomtatvány, amelyhez a nyomtató, Ivan Fyodorov is kapcsolódik. Emellett megrendelt építkezések is történtek — a legismertebb közülük a moszkvai Vörös téren felépült Pokrovszkij (más néven Vaszilij Blazsennij) templom, amelyet a 1550-es évek végétől az 1560-as évek elejéig emeltek a kazanai győzelem emlékére.

Uralkodásának késői szakasza: dühkitörések és családi tragédia

Iván személyisége és lelki állapota uralkodásának második felében romlott. Első felesége, Anasztázia Romanovna 1560-ban bekövetkezett halála mélyen megrázta, és sok történész szerint ettől kezdődtek a hosszabb, kiszámíthatatlan dühkitörések. 1581-ben egy heves veszekedés során Iván halálra bántalmazta fiát, Ivant (Ivan Ivanovics), ami óriási személyes és politikai következményekkel járt: a trónöröklési viszonyok megrendültek, és egy gyengébb uralkodó, Fjodor (Fëdor I) lett a következő cár.

Halála és öröksége

IV. Iván 1584-ben halt meg. Halála után fia, Fjodor követte a trónon, akinek gyengesége és a tartósan rendezetlen utódlási helyzet vezetett az 1598–1613 közötti belpolitikai válsághoz, a „bajok idejéhez” (Smutnoye vremja). Iván öröksége kettős: egyrészt erős központosítást, az államexpanzió kezdeteit és bizonyos modernizáló intézkedéseket hagyott hátra; másrészt kegyetlen és önkényes módszerei súlyos társadalmi, gazdasági és demográfiai károkat okoztak.

Megítélés és történeti vita

IV. Iván megítélése történelmileg és a mai napig vitatott. Egyes megközelítésekben határozott államszervezőként és a moszkvai centralizáció hajtóerejeként jelenik meg; mások a zsarnokság és a terror megtestesítőjeként írják le. A modern történészek igyekeznek komplex képet adni: egyszerre elemzik reformjait, katonai sikereit, valamint azokat a kegyetlenségeket és instabil politikai döntéseket, amelyek uralmának második felét jellemezték.

• Fontosabb évszámok: 1533 – Moszkva nagyfejedelme lesz; 1547 – koronázása cárrá; 1552 – Kazan elfoglalása; 1556 – Astrakhan bekebelezése; 1558–1583 – Livóniai háború; 1565–1572 – opricsnyina; 1584 – halála.
• Főbb következmények: az orosz állam területi és közigazgatási központosítása; keleti terjeszkedés alapozása; belső terror és politikai instabilitás, amely hosszú távon hozzájárult a 17. századi válsághoz.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Rettegett Iván?

K: Mikor élt?

K: Mi a beceneve angolul?

K: Mit jelent a "szörnyű" ebben az összefüggésben?

K: Mi az orosz beceneve?

K: Hogyan lett Oroszország cárja?

Keresés betűvel