Choi Kyu-ha — Dél-Korea ideiglenes elnöke (1979–1980): életrajz
Choi Kyu-ha: Dél-Korea ideiglenes elnök (1979–1980) életrajza — politikai átmenet, puccs, a Gwangju-mészárlás és lemondás részletes, hiteles bemutatása.
Choi Kyu-ha (hangulul: 최규하; 1919. július 16. – 2006. október 22.) rövid ideig Dél-Korea államfője volt 1979 és 1980 között. A Gangwon tartománybeli Wonju városában született; pályafutását közigazgatási és diplomáciai pozíciókban kezdte, majd később a központi politika meghatározó figurájává vált. 1967 és 1971 között Dél-Korea külügyminisztere volt, 1975 és 1979 között pedig miniszterelnökként tevékenykedett.
Az elnökséghez vezető út
Park Chung Hee 1979. október 26-án bekövetkezett meggyilkolása után Choi, aki akkor miniszterelnök volt, átmenetileg átvette az államfői feladatokat. A Park-rezsimet sokak által kritizálták autoriter módszerei miatt; Choi ezért a hatalomátvételkor és később is új alkotmányt és demokratikus választásokat ígért, mint a politikai normalizálás és az intézmények helyreállításának útját. 1979 decemberében — a korszak politikai szabályai szerint — formálisan is megválasztották az elnöki tisztségre, és ő lett az ország negyedik elnöke, akit sokan átmeneti, konszolidációs vezetőnek tekintettek.
Katona puccs és a hatalom átvétele
1979 decemberében Chun Doo-hwan vezérőrnagy és közeli katonai szövetségesei december 12-én katonai akciót hajtottak végre a hadsereg és a kormány kulcspozíciói ellen. A puccs eredményeként gyorsan eltávolították a vezérkari főnököt, és a katonai befolyás 1980 elejére gyakorlatilag átvette a kormányzati irányítást.
1980 áprilisában növekvő katonai nyomás hatására Choi kinevezte Chunt a Koreai Központi Hírszerző Ügynökség (KCIA) vezetőjévé, ami hatalmas befolyást adott Chun kezébe. Májusban a katonai vezetés hadiállapotot hirdetett ki és eltávolította a polgári kormányzat számos elemét, így a tényleges hatalom a katonai vezetés kezébe került.
A gwangjui események és belpolitikai válság
1980 tavaszán az ország nagyvárosaiban — többek között Szöulban és Gwangdzsuban — egyre több diák- és polgári tüntetés zajlott a politikai szabadságjogok visszaállításáért. A gwangjui tüntetések a katonai beavatkozás nyomán súlyos erőszakba torkolltak: a gwangjui események során, amelyek 1980. május közepén kezdődtek, a katonai műveletek öt nap alatt több száz civil életét követelték — ez az eseménysorozat később a gwangjui mészárlás néven lett ismert és mély sebet hagyott a dél-koreai társadalomban.
Lemondás, visszavonulás és halál
Az egyre növekvő politikai és katonai nyomás, valamint a gwangjui események miatt Choi végül 1980 nyarán lemondott elnöki posztjáról; a végleges hatalomátvétel után Chun Doo-hwan 1980. szeptember 1-jén hivatalosan is az ország elnökévé vált. Choi lemondása után a politikai nyilvánosságtól visszavonultan, csendben élt. 2006. október 22-én, 87 éves korában hunyt el.
Örökség és megítélés
Choi Kyu-ha megítélése összetett: egyesek átmeneti, konszolidáló vezetőként értékelik, aki megpróbálta demokratikus irányba terelni az országot Park-utáni válság idején; mások viszont gyengeségét és a katonai vezetésnek való engedelmességét kritizálják, amely lehetővé tette Chun Doo-hwan gyors felemelkedését és a későbbi elnyomó intézkedéseket. A gwangjui tragédia és a 1979–1980-as válság Dél-Korea modern történetének meghatározó eseményei közé tartoznak, és Choi szerepe ezekben az eseményekben továbbra is vitatott témája a történeti értékeléseknek.
Kapcsolódó oldalak
- Koreával kapcsolatos témák listája
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Choi Kyu-hah?
V: Choi Kyu-hah 1979 és 1980 között Dél-Korea elnöke volt. A Gangwon tartománybeli Wonju városában született. Emellett 1967 és 1971 között külügyminiszter, 1975 és 1979 között pedig miniszterelnök volt.
K: Hogyan lett Choi elnök?
V: Park Chung Hee 1979-es meggyilkolása után Choi, aki akkoriban miniszterelnök volt, vette át a hatalmat. A Park önkényuralma által okozott zavargások kezelésére új alkotmányt és demokratikus választásokat ígért, amelyeket még abban az évben megnyert, és így ő lett az ország negyedik elnöke.
K: Mi történt, miután Chun Doo-hwan katonai puccsot hajtott végre Choi kormánya ellen?
V: Miután Chun Doo-hwan katonai puccsot hajtott végre Choi kormánya ellen, gyorsan eltávolították a hadsereg vezérkari főnökét, és 1980 elejére gyakorlatilag ők irányították a kormányt. 1980 áprilisában a Chun és más politikusok növekvő nyomása miatt Choi kinevezte Chun-t a Koreai Központi Hírszerző Ügynökség vezetőjévé, ami hatalmas hatalmat adott neki. Májusban Csun hadiállapotot hirdetett, és eltávolította a polgári kormányzat minden jelét, így de facto az ország uralkodójává vált.
K: Mi vezetett a szöuli és gwangjui diáktüntetésekhez?
V: A diáktüntetéseket az váltotta ki, hogy Chun Doo-hwan és más politikusok egyre nagyobb nyomást gyakoroltak Choi elnökre, ami azt eredményezte, hogy kinevezték a Koreai Központi Hírszerző Ügynökség élére, ami hatalmas hatalmat adott neki a polgári kormány ügyei felett. Ez végül ahhoz vezetett, hogy Chun Doo-hwan hadiállapotot hirdetett ki, aminek következtében Szöul és Gwangju városaiban diáktüntetésekre került sor.
K: Mi történt a gwangjui mészárlás során?
V: A gwangjui mészárlás során öt nap alatt több mint 200 civilt öltek meg az akkori de facto uralkodóhoz hű erők, mivel Chun Doo-hwan nem volt hajlandó elfogadni, hogy az év elején, a Choi Kyu-Hah elnök kormánya ellen elkövetett sikeres katonai puccsát követően hadiállapotot hirdetett Dél-Koreában.
K: Mikor mondott le Choi elnök?
V: A Szöul és Gwangju városokban zajló diáktüntetések, valamint a nem sokkal később bekövetkezett gwangjui mészárlás miatt megnövekedett nyomást követően Cso elnök 1980 májusában lemondott, lehetővé téve, hogy Csun Doo-Hvan vezérőrnagy átvegye az irányítást Dél-Korea felett, és 1980. szeptember 1-jén ő lett az elnök.
K: Mikor halt meg Cho elnök ? V: Cho elnök 2006. október 22-én, 87 éves korában halt meg.
Keres