Charles Yuji Horioka — japán-amerikai közgazdász, a Feldstein–Horioka rejtély

Charles Yuji Horioka: japán–amerikai közgazdász, a Feldstein–Horioka rejtély társszerzője — megtakarítások, befektetések és ázsiai gazdaságok kutatója.

Charles Yuji Horioka (Boston, Massachusetts, 1956. szeptember 7.) japán–amerikai közgazdász, aki hosszú ideje Japánban él és dolgozik. A Harvard Egyetemen szerzett diplomát (B.A. és Ph.D.), és jelenleg a kitakyushui Ázsiai Növekedéskutató Intézet (Asian Growth Research Institute) kutatóprofesszora. Korábban tanított több nemzetközi egyetemen, többek között a Stanford, a Columbia, a Kiotói és az Oszaka Egyetemen; 2013–2014-ben a Fülöp-szigeteki Dilimani Egyetemen a Vea Családi Technológiai és Evolúciós Közgazdaságtani Centenáriumi Professzori címet viselte. Emellett a National Bureau of Economic Research (NBER) kutató munkatársa, és 2013-ig az International Economic Review társszerkesztőjeként is dolgozott.

Kutatási területek

Horioka fő kutatási területei a makroökonómia, a háztartás- és családgazdaságtan, valamint az ázsiai — különösen a japán — gazdaságok vizsgálata. Több tucat tanulmányában foglalkozott a fogyasztási és megtakarítási magatartással, a hagyatékok és átadások szerepével, a szülő–gyermek támogatásokkal, valamint a jövedelem- és vagyoneloszlás országok közti különbségeivel. Empirikus munkáiban gyakran használ háztartási szintű felmérési adatokat és nemzetközi összehasonlító elemzéseket, hogy a mikroszintű viselkedés és a makroszintű jelenségek közötti kapcsolatokat feltárja.

Feldstein–Horioka rejtély

Horioka legismertebb közgazdasági hozzájárulása a Martin Feldsteinnel közösen írt "Belföldi megtakarítás és nemzetközi tőkeáramlás" című cikk, amelyet az Economic Journal 1980-ban közölt. A tanulmányban Horioka és Feldstein azt mutatták ki, hogy sok országban a beruházási ráta és a megtakarítási ráta között erős, pozitív korreláció figyelhető meg. Ez ellentmond annak az egyszerű elvárásnak, miszerint a tőke szabad áramlása esetén a megtakarítások és beruházások országonként nem feltétlenül korrelálnának: ha a nemzetközi tőkepiacon a tőke könnyen áramlik, a hazai megtakarítások nem határozzák meg egy ország beruházási lehetőségeit.

A jelenséget később Feldstein–Horioka rejtélynek nevezték el, és a cikk máig alapmű a nemzetközi pénzügyi és makrogazdasági irodalomban. A rejtély értelmezésére számos magyarázat született: a tőkepiaci hatékonyság hiánya, szabályozási korlátok, mérési problémák, hazai befektetési preferenciák (home bias), valamint a rövid és hosszú távú dinamikák különbözősége. Az elmúlt évtizedek empirikus irodalma részben finomította az eredeti megállapításokat — például időben, országcsoportok szerint és más módszerekkel eltérő mértékű korrelációkra mutatott rá —, de a kérdés továbbra is központi téma a nemzetközi pénzügyek vizsgálatában.

Hatás és jelentőség

A Feldstein–Horioka cikk és Horioka munkássága ösztönözte a kutatókat arra, hogy részletesebben vizsgálják a tőkemobilitás mértékét, a nemzetközi tőkeáramlások akadályait, valamint a háztartások és családok szerepét a megtakarítási és fogyasztási döntésekben. Horioka empirikus eredményei hozzájárultak ahhoz, hogy a makroökonómiai modellekben és a gazdaságpolitikai vitákban nagyobb figyelem jusson a pénzügyi piacok szerkezetére, a szabályozásra és az intézményi tényezőkre.

Díjak és elismerések

2001-ben Horioka elnyerte a Japán Gazdasági Szövetség (Japanese Economic Association) hetedik Nakahara-díját, amelyet a japán közgazdaságtanban kiemelkedő teljesítményt nyújtó, feltörekvő kutatóknak ítélnek oda. Emellett számos egyetemi és kutatóintézeti megbízása, vendégelőadói szerepe és széles körű publikációs tevékenysége is a nemzetközi elismertség jele.

Publikációk és szerkesztőségi munka

Horioka több mint száz tanulmányt és cikket publikált nemzetközi folyóiratokban, amelyek közé tartoznak empirikus elemzések a háztartások viselkedéséről, nemzetközi megtakarítási mintákról és regionális gazdasági kérdésekről Ázsiában. Szerkesztői tevékenysége, így az International Economic Review társszerkesztői szerepe is hozzájárult a tudományos kommunikációhoz és a nemzetközi tudományos hálózatok erősítéséhez.

Összefoglalás

Charles Yuji Horioka munkássága jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy jobban megértsük a megtakarítások és beruházások közötti kapcsolatokat, a háztartások gazdasági döntéseit és az ázsiai gazdaságok sajátosságait. A Feldstein–Horioka rejtély ma is a nemzetközi makroökonómia egyik alapvető vitapontja, és Horioka empirikus vizsgálatai továbbra is fontos referenciát jelentenek a témában kutatók számára.

Kérdések és válaszok

K: Milyen nemzetiségű Charles Yuji Horioka?

K: Hol szerezte a diplomáját és a doktori címét?

K: Milyen típusú kutatásokra specializálódott?

K: Mikor jelent meg a "Belföldi megtakarítás és nemzetközi tőkeáramlás" című cikke?

K: Mit mutatott ki ez a cikk?

K: Ki írta ezt a cikket Martin Feldsteinnel együtt?

K: Milyen díjat nyert 2001-ben?

Keresés betűvel