Bruno Latour — francia filozófus, a tudomány és technológia kutatója

Bruno Latour — francia filozófus, a tudomány és technológia meghatározó kutatója; alapművek, elméletek és nemzetközi hatás egy helyen.

Szerző: Leandro Alegsa

Bruno Latour (született 1947. június 22-én) francia filozófus. A tudomány és a technológia területén végzett munkásságáról ismert Latour számos egyetemen tanított, többek között az École des Mines de Paris, a Sciences Po és a London School of Economics egyetemeken. Latour több könyv szerzője is, köztük a Laboratory Life (1979), a Science in Action (1987) és a We Have Never Be Never Been Modern (1991). 2007-ben a tizedik legtöbbet idézett szerző volt a társadalomtudományok területén.

Meghalt 2022. október 9-én. Munkássága jelentős hatást gyakorolt a tudomány- és technológiakutatásra (Science and Technology Studies, STS), a szociológiára, az antropológiára és a politikai környezettanra.

Élete és pályafutása

Latour eredetileg filozófiai képzésben részesült, majd a tudományok társadalmi gyakorlatának vizsgálatára koncentrált. Több évtizeden át kutatta, hogyan jönnek létre tudományos tények, és milyen szerepet játszanak ebben a kutatók, műszerek és intézmények. Tanított és kutatott különböző európai egyetemeken, valamint gyakran volt vendégelőadó világszerte.

Főbb elméletek és hatás

Latour legismertebb hozzájárulása az úgynevezett Actor–Network Theory (ANT) — magyarul néha szereplő–hálózat elmélet — fejlesztéséhez, amelyben az emberi szereplőket és a nem-emberi elemeket (például műszereket, anyagokat, technológiákat) egyaránt cselekvőként (actantként) kezeli. Az ANT célja a tudományos és technikai gyakorlatok „színfalak mögötti” elemzése: nem feltételez kész tényeket, hanem megmutatja, hogyan épülnek fel és stabilizálódnak a tények társadalmi és anyagi hálózatokon keresztül.

Latour erőteljesen bírálta a modernség hagyományos természet/kultúra kettéválasztását; a We Have Never Been Modern (francia címe: Nous n'avons jamais été modernes) című munkájában azt állítja, hogy a „modern” elképzelés erről a különválasztásról téves és félrevezető. Későbbi műveiben — például a klímaválsággal foglalkozó írásaiban — a természet és társadalom új, politikai értelemben vett összekapcsolását sürgette (pl. „Parliament of Things”, „politics of nature”).

Fontos művek (röviden)

  • Laboratory Life (1979, Steve Woolgarral közösen) — etnográfiai jellegű szemlélet egy tudományos laboratórium mindennapjairól, bemutatva, hogyan alakulnak ki a tudományos eredmények.
  • Science in Action (1987) — módszertani útmutató a tudomány „akció közbeni” vizsgálatához; hangsúlyozza a kísérletek, technológiák és intézmények szerepét a tények kialakulásában.
  • We Have Never Been Modern (1991) — filozófiai-kritikai munka a modernség fogalmáról és a természet/kultúra szétválasztásáról.
  • The Pasteurization of France (1988) — Louis Pasteur és a tudomány társadalmi beágyazottságának vizsgálata.
  • Politics of Nature (1999) — a természettel és környezettel kapcsolatos politikai problémák újraértelmezése; javaslat egy „őszinte politikai” megközelítésre, amely beemeli a nem-emberi szereplőket is.
  • Reassembling the Social (2005) — áttekintés és program a társadalom „újracsatolására” ANT-alapú megközelítéssel.
  • Facing Gaia (2017) és Down to Earth (2018) — a környezet- és klímaválság filozófiai-politikai vizsgálata, a „föld” mint politikai szereplő problematizálása.

Kritika és viták

Latour munkáját gyakran éri kritika, különösen az a vád, hogy elvezethet tudományos relativizmushoz, mivel a tények társadalmi konstrukcióját hangsúlyozza. Latour visszautasította az egyszerű relativizmus vádját: célja nem az volt, hogy tagadja a tények valóságát, hanem hogy feltárja, hogyan válnak a tények stabil és megbízható elemmé a gyakorlatok és hálózatok révén. Továbbá vita folyik az ANT „nem-emberi cselekvők” fogalmának értelmezéséről és használhatóságáról a politikai elemzésben.

Díjak és elismerések

Latour munkásságát széles körben elismerték: 2007-ben például a társadalomtudományok területén a legtöbbet idézett szerzők között szerepelt. Számos egyetemi kinevezése, vendégprofesszori szerepe és tiszteletbeli doktori címe jelzi nemzetközi elismertségét.

Örökség

Bruno Latour hatása napjainkban is érezhető a tudomány- és technológiakutatásban, a környezeti humán tudományokban, a műszaki és társadalmi elemzésekben, valamint a politikafilozófiában. Módszerei és fogalmai — különösen az ANT és a „politics of nature” — továbbra is élénk vitákat és új kutatásokat inspirálnak, miközben segítenek új kérdések felvetésében a tudomány, technológia és társadalom kapcsolatáról.

Életrajz

Latour teológiából doktorált az Université de Tours-on. Érdeklődni kezdett az antropológia iránt, és Elefántcsontpartra utazott, hogy terepmunkát végezzen egy fajról és a gyarmatokról szóló dolgozatához.

Latour 1982-ben kezdett tanítani az École des Mines de Paris-ban. 2005-ben elvállalta az Amszterdami Egyetem Spinoza Filozófia Tanszékének betöltését. Az École des Mines de Paris tanítását 2006-ban fejezte be, hogy a Sciences Po tudományos igazgatója legyen. 2017-ben visszavonult a legtöbb egyetemi tevékenységtől.



Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3