Anna van Egmont – Buren és Egmond grófnő, Orániai Vilmos első felesége
Anna van Egmont — Buren és Egmond grófnő, Orániai Vilmos első felesége. 16. századi holland nemesség, öröksége és családi sorsának izgalmas története.
Anna van Egmont (Grave, 1533. március – Breda, 1558. március 24.) egy jelentős és vagyonos holland nemesi család sarja volt. Ő lett néma Vilmos, az későbbi orániai herceg első felesége, és öröksége nagyban befolyásolta férje politikai és gazdasági helyzetét.
Családi háttér és címek
Maximiliaan van Egmond és Françoise de Lannoy egyetlen gyermeke volt, így apai és anyai ágon egyaránt jelentős birtokok és címek örököse lett. Számos földbirtok és cím tartozott hozzá, többek között Lingen és Leerdam grófnője, valamint IJsselstein, Borssele, Grave, Cranendonck, Jaarsveld, Kortgene, Sint Maartensdijk és Odijk úrnője. Mivel ő volt a család egyetlen leszármazottja, jogán megkapta a Buren grófnője és az Egmond úrnője címet is. Ezek az örökségek jelentős vagyont és helyi befolyást jelentettek.
Házasság és gyermekeik
1551-ben, Burenben házasságot kötött Csendes Vilmos–szel. A házasság révén Vilmos lett Egmond ura és Buren grófja, ami jelentősen növelte társadalmi és anyagi helyzetét. A párnak három gyermeke született:
- Maria von Nassau grófnő (1553. november 22. – 1555. július 23. után) – nagyon fiatalon meghalt.
- Fülöp Vilmos (1554. december 19. – 1618. február 20.) – később Oránia címeit örökölte; felesége Bourbon‑Condé Eleonóra volt.
- Mária nassaui grófnő (1556. február 7. – 1616. október 10.) – Hohenlohe‑Neuenstein-i Fülöp gróf felesége; házasságukból egy fiúgyermek született.
Fülöp Vilmos, mint Anna és Vilmos elsőszülött fiúgyermeke, később fontos családi vonalat folytatott tovább; fiatalkorának egy részét idegen udvarban töltötte, és politikai sorsát a 16. századi események erősen befolyásolták.
Halála és öröksége
Anna mindössze 25 éves korában, 1558. március 24-én hunyt el. Bredában temették el; sírhelye a nassaui család hagyományos temetkezési helyeihez kapcsolódik. Rövid élete ellenére öröksége – birtokai és címerei – jelentősen megnövelték férje gazdasági és politikai súlyát. Ennek a vagyon- és címösszességnek később fontos szerepe lett abban, hogy Vilmos befolyásos vezetővé váljon a későbbi holland eseményekben. Vilmos később ismét házasságot kötött (például Anna von Sachsen-szal), de Anna van Egmont öröksége végig meghatározó maradt családja számára.
Anna van Egmont szobra férjével, Csendes Vilmossal és gyermekeikkel, Máriával és Fülöp Vilmossal Burenben.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Anna van Egmont?
V: Anna van Egmont volt Vilmos néma Vilmos, narancs herceg első felesége. Egy fontos és gazdag holland család tagja volt.
K: Milyen címeket viselt Anna van Egmont?
V: Anna van Egmont Lingen és Leerdam grófnője, valamint IJsselstein, Borssele, Grave, Cranendonck, Jaarsveld, Kortgene, Sint Maartensdijk és Odijk úrnője volt. Buren grófnője és Egmond úrnője címet is kapott, mivel ő volt az egyetlen gyermeke.
K: Kivel kötött házasságot Anna van Egmont?
V: Anna van Egmont 1551-ben ment hozzá Néma Vilmoshoz.
K: Hány gyermeke volt Anna van Egmontnak?
V: Anna van Egmontnak három gyermeke volt: Vilmos Fülöp, narancs herceg és Mária nassaui grófnő.
K: Mi történt Mária von Nassau grófnővel?
V: Mária von Nassau grófnő nagyon fiatalon meghalt.
K: Kihez ment feleségül Mária von Nassau grófnő?
V: Mária von Nassau grófnő feleségül ment Fülöp Hohenlohe-Neuensteini grófhoz, és egy fiúgyermekük született.
K: Hol temették el Anna van Egmontot?
V: Anna van Egmontot Bredában temették el.
Keres