Kisan Baburao Hazare, ismertebb nevén Anna Hazare (született 1937. június 15-én) indiai társadalmi aktivista. Hazare nevét főként az indiai Ralegaon Siddhi nevű falu sikeres fejlesztéséről ismerik: közösségi vízgazdálkodás, erdő- és talajvédelmi intézkedések, tiltó rendeletek az alkohol árusítására, valamint helyi önszerveződések erősítése révén a falu jelentős társadalmi és környezeti átalakuláson ment keresztül. Fiatalon az indiai hadseregben szolgált, később Gandhi-féle erőszakmentes módszereket alkalmazva vált ismert aktivistává. Elnyerte India harmadik legmagasabb kitüntetését, a Padma Bhushant (hivatalos nevén Padma Bhushan).

Ralegaon Siddhi és társadalmi munkája

Ralegaon Siddhi átformálása Hazare egyik legismertebb eredménye. A faluban bevezetett közösségi víztározók, csapadékgyűjtő rendszerek és talajmegőrzési módszerek segítettek a vízellátás javításában és az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelésében. Emellett korlátozták az alkoholárusítást, ösztönözték a szociális felelősségvállalást és a helyi egyesületek megerősítését. Törekvései nagy hatással voltak a helyi lakosság életminőségére, és gyakran emlegetik modelltelepülésként vidéki fejlesztési programok kapcsán.

2011-es korrupcióellenes mozgalom

Hazare országos ismertségre tett szert 2011-ben, amikor központi szerepet játszott a kiterjedt korrupcióellenes mozgalomban. 2011 áprilisában határozatlan idejű éhségsztrájkba kezdett, hogy nyomást gyakoroljon az indiai kormányra és képviselőkre a korrupció elleni törvények — elsősorban a független ombudsmani intézményként működő Lokpal (Jan Lokpal) megalkotása — elfogadása érdekében. A mozgalom országszerte nagy támogatást kapott, különösen a városi középosztály részéről, és széles médiavisszhangot kapott. A kormány részben engedményeket tett, ezért Hazare a böjtjét beszüntette.

2011 augusztusában újabb éhségsztrájkba kezdett, ezúttal különös hangsúlyt fektetve az ombudsmani törvény elfogadására és annak függetlenségére. A tömegtámogatás és a politikai nyomás hatására a parlament és a kormány is lépéseket tett a kérdés napirendre vételére, és végül Hazare befejezte a böjtöt, amikor előrelépés történt a törvényhozási folyamatban.

Módszerek, elvei és hatás

  • Hazare munkáját erősen a Gandhi-i elvek (erőszakmentesség, böjt, polgári engedetlenség) határozzák meg — rendszeresen alkalmazza a nyilvános böjtöt politikai célok elérésére.
  • Széles körben ismert volt egyszerű életvitele, khadi ruházata és a tisztaságra, önfegyelemre helyezett hangsúlya.
  • Tevékenysége ösztönzőleg hatott más civil szervezetekre és aktivistákra; a 2011-es mozgalom közegéből több politikai kezdeményezés és szervezet is kibontakozott később.

Kritikák és viták

Habár sokan dicsérték Hazare munkáját, tevékenysége több ponton is vitákat váltott ki. Kritikusai megkérdőjelezték bizonyos autokratikus döntéshozatali módszereit a falusi programokban, valamint egyes társadalmi kérdésekben felvállalt álláspontjait. Például népszerűsítette a népességszabályozás bizonyos formáit, és nyilvánosan végrehajtott vazektómiát is promotált családtervezési példaként — ez utóbbi sok vitát és bírálatot váltott ki a módszer etikáját és a választás szabadságát illetően. Emellett ellenzéki politikusok és egyes szakértők is aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy mennyire tekinthető inkluzívnak és demokráciabarát megközelítésnek bizonyos helyi intézkedéseinek alkalmazása.

Örökség

Anna Hazare hatása kettős: egyrészt példát mutatott a vidéki önszerveződés és fenntartható fejlesztés terén, másrészt jelentősen hozzájárult a korrupció elleni társadalmi érzékenység növekedéséhez Indiában. Tapasztalatait és módszereit a mai napig tanulmányozzák vidéki fejlesztési projektekben, míg 2011-es mozgalma hosszabb távon is befolyásolta az indiai közéletet és a civil társadalom szerepvállalását a korrupció elleni küzdelemben.

További fontos megjegyzés: Hazare többször is szembesült hatósági fellépéssel és letartóztatással tiltakozásai során; ez is része annak a kétségkívül összetett és vitatott pályának, amelyet az utóbbi évtizedekben bejárt.