52 Europa — 289 km-es C-típusú aszteroida: felfedezés, adatok, tulajdonságok
52 Europa – 289 km-es C‑típusú aszteroida: felfedezés, összetétel, forgás és pálya részletes adatokkal. Fedezd fel olivin‑piro xén nyomait és titkait!
52 Europa egy nagy főöv-beli aszteroida, amelynek átmérője körülbelül 289 km. Felfedezője H. Goldschmidt, aki 1858. február 4-én észlelte. Nevét a görög mitológiában szereplő Zeusz egyik hódításáról, az Európáról kapta. Térfogatát tekintve a hetedik, tömegét tekintve pedig a hatodik legnagyobb ismert aszteroida (a Ceres, Vesta, Pallas, Hygiea és Interamnia után), és a teljes főöv tömegének valamivel kevesebb mint 2%-át képviseli.
Fizikai jellemzők és összetétel
Europa nagyon sötét, karbonátos anyagokban gazdag, ezért besorolása C-típusú. Spektroszkópiai mérések a felszínén olivin és piroxén jelenlétére utaló nyomokat találtak, ami arra utal, hogy a test nem teljesen homogén, és a korai Naprendszerből származó, részben átalakult szilikátos anyagokat is tartalmaz. A felszín általánosan nagyon sötét, albedója alacsony (a C-típusú aszteroidák közé illeszkedik), ami a szerves vagy szénben gazdag vegyületek jelenlétére utalhat.
Forgás és pólushelyzet
Europa fénygörbéinek (fényességváltozásainak) értelmezése nehéz volt, ezért hosszú ideig vitatott volt a forgási periódusa — az adatok 5,5 illetve 11 óra körüli értékeket is sugalltak. A megfigyelések és elemzések mára azt mutatják, hogy az Europa prográd irányban forog, és a forgási periódusa körülbelül 5,6 óra. A pólus pontos iránya azonban továbbra sem teljesen egyértelmű: a legrészletesebb elemzések két lehetséges megoldást adnak (ekliptikai koordinátákkal): (β, λ) = (70°, 55°) vagy (40°, 255°), mindkettőnél mintegy 10° bizonytalansággal[2]. Ezek a megoldások körülbelül 14°-os, illetve 54°-os tengelyferdeséget jelentenek.
Orbita és kapcsolatok a főövvel
Europa a főövben kering; pályája a főövi aszteroidák középső–külső részéhez tartozik. Bár pályája közel van a Hygiea aszteroidacsaládéhoz, jelenlegi ismeretek szerint nem tartozik ennek a családnak a tagjai közé. A pálya- és fénygörbe-adatok együtt segítenek formájának, forgásának és a felszíni tulajdonságoknak a feltérképezésében.
Megfigyelések és történeti érdekességek
Europa méretét és alakját többféle módszerrel tanulmányozták: fotometriai fénygörbék, spektroszkópia és időnként csillagfedések (occultációk) szolgáltatnak adatokat. Egy érdekes történeti tévedés, hogy az 1934-ben felfedezett CV Aquarii nevű csillagról készült észlelés valójában az 52 Europa téves azonosítása volt[6]. Az aszteroida továbbra is fontos célpontja a főöv evolúciójának és a Naprendszer korai állapotának kutatásában.
Összefoglalva, a 52 Europa egy nagy, sötét, részben szilikátos összetételű C-típusú aszteroida, amelynek részletes belső szerkezete és pontos pólusorientációja további megfigyeléseket igényel.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az 52 Europa?
V: Az 52 Europa egy aszteroida.
K: Mekkora?
V: Átmérője 289 km.
K: Ki fedezte fel?
V: 1858. február 4-én fedezte fel H. Goldschmidt.
K: Mire utal a neve?
V: A neve az Európára utal, Zeusz egyik hódítására a görög mitológiában.
K: Méretét tekintve hol helyezkedik el az aszteroidák között?
V: Térfogatát tekintve a hetedik, tömegét tekintve pedig a hatodik legnagyobb aszteroida (a Ceres, a Vesta, a Pallas, a Hygiea és az Interamnia után).
K: Milyen típusú aszteroida?
V: Ez egy nagyon sötét, C-típusú, széndioxidos C-típusú aszteroida.
K: Mit állapítottak meg a forgási periódusáról?
V: Megállapították, hogy az Europa prográd forgású, de az, hogy pontosan milyen irányba mutat a pólusa, továbbra sem világos.
Keres