52 Europa egy nagy főöv-beli aszteroida, amelynek átmérője körülbelül 289 km. Felfedezője H. Goldschmidt, aki 1858. február 4-én észlelte. Nevét a görög mitológiában szereplő Zeusz egyik hódításáról, az Európáról kapta. Térfogatát tekintve a hetedik, tömegét tekintve pedig a hatodik legnagyobb ismert aszteroida (a Ceres, Vesta, Pallas, Hygiea és Interamnia után), és a teljes főöv tömegének valamivel kevesebb mint 2%-át képviseli.

Fizikai jellemzők és összetétel

Europa nagyon sötét, karbonátos anyagokban gazdag, ezért besorolása C-típusú. Spektroszkópiai mérések a felszínén olivin és piroxén jelenlétére utaló nyomokat találtak, ami arra utal, hogy a test nem teljesen homogén, és a korai Naprendszerből származó, részben átalakult szilikátos anyagokat is tartalmaz. A felszín általánosan nagyon sötét, albedója alacsony (a C-típusú aszteroidák közé illeszkedik), ami a szerves vagy szénben gazdag vegyületek jelenlétére utalhat.

Forgás és pólushelyzet

Europa fénygörbéinek (fényességváltozásainak) értelmezése nehéz volt, ezért hosszú ideig vitatott volt a forgási periódusa — az adatok 5,5 illetve 11 óra körüli értékeket is sugalltak. A megfigyelések és elemzések mára azt mutatják, hogy az Europa prográd irányban forog, és a forgási periódusa körülbelül 5,6 óra. A pólus pontos iránya azonban továbbra sem teljesen egyértelmű: a legrészletesebb elemzések két lehetséges megoldást adnak (ekliptikai koordinátákkal): (β, λ) = (70°, 55°) vagy (40°, 255°), mindkettőnél mintegy 10° bizonytalansággal[2]. Ezek a megoldások körülbelül 14°-os, illetve 54°-os tengelyferdeséget jelentenek.

Orbita és kapcsolatok a főövvel

Europa a főövben kering; pályája a főövi aszteroidák középső–külső részéhez tartozik. Bár pályája közel van a Hygiea aszteroidacsaládéhoz, jelenlegi ismeretek szerint nem tartozik ennek a családnak a tagjai közé. A pálya- és fénygörbe-adatok együtt segítenek formájának, forgásának és a felszíni tulajdonságoknak a feltérképezésében.

Megfigyelések és történeti érdekességek

Europa méretét és alakját többféle módszerrel tanulmányozták: fotometriai fénygörbék, spektroszkópia és időnként csillagfedések (occultációk) szolgáltatnak adatokat. Egy érdekes történeti tévedés, hogy az 1934-ben felfedezett CV Aquarii nevű csillagról készült észlelés valójában az 52 Europa téves azonosítása volt[6]. Az aszteroida továbbra is fontos célpontja a főöv evolúciójának és a Naprendszer korai állapotának kutatásában.

Összefoglalva, a 52 Europa egy nagy, sötét, részben szilikátos összetételű C-típusú aszteroida, amelynek részletes belső szerkezete és pontos pólusorientációja további megfigyeléseket igényel.