Adyar folyó (Chennai) – eredet, torkolat, ökológia és szennyezés

Adyar folyó (Chennai): eredet, torkolat, torkolati élővilág és súlyos szennyezés — ökológiai kihívások és helyreállítási lehetőségek áttekintése.

Az Adyar folyó a város két fő folyójának egyike Chennaiban. A Kanchipuram kerületben, a Chembarambakkam-tó közelében ered, és mintegy 42,5 kilométer hosszan folyik a torkolatvidéki ökoszisztémájához hozzájárulva. A folyó vízgyűjtő területe körülbelül 860 négyzetkilométer; ebből mintegy 200 tartály és tó, kisebb patakok és a város esővízelvezető csatornái gyűjtik össze a többletvizet. A magas szennyezettség ellenére az Adyaron ma is folyik csónakázás és helyi halászat. A város jelentős részeinek hulladékát és tisztítatlan szennyvizét részben ebbe a folyóba és a Cooum folyóba vezetik.

Eredet és felső szakasz

A folyó a Sriperumbudur talukban, a Manimangalam falu közelében lévő Malaipattu tartályból ered, mintegy 15 kilométerre nyugatra Tambaramtól. Patakként csak ott kezd láthatóan folyni, ahol a Chembarambakkam-tó vize a mederbe ömlik. A felső szakaszon keresztül Kancheepuram, Tiruvallur és Chennai köreit érinti, mielőtt a Bengáli-öbölbe torkollik a Chennai melletti Adyar településnél.

Torkolat és ökoszisztéma

A torkolat az Adyar-hídtól a tengerparti homokpadig terjed, és néhány kisebb sziget is található a kettő között. Ez a terület sokféle madárfaj számára vonzó pihenő- és táplálkozóhely. A mintegy 120 hektáros (kb. 300 acre) torkolatot 1987-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A folyó torkolatának közelében egy holtág is kialakul, amelyet gyakran Adyar-pataknak neveznek; a torkolatnál képződő homokbár miatt ez a holtág természetes csatornaként szolgál, amely az árapály-vizet visszavezet a tengerbe.

Vízjárás, üledékképződés és mérnöki beavatkozások

A folyó vízhozama elsősorban a monszun időszakában jelentős; az esős évszakot kivéve a víz viszonylag lassan mozog, sok helyen állóvíz jellegű. Mivel az Adyar közepes szélességű (például a Thiru.Vi.Ka hídnál megközelítőleg 480 méter), az árapály hatása több kilométeren keresztül visszahat a folyóba, ami mérsékeltebbé teszi az ülepedés problémáját: az árapály mintegy 4 kilométerre visszahúzódik. Ugyanakkor fontos a torkolat megfelelő szélességének fenntartása és a lápok kialakítása a monszun alatti belvízveszély csökkentésére. 2011-ben a Vízügyi Minisztérium (Water Resources Department, WRD) azt javasolta, hogy építsenek "libegőket" a torkolatnál kialakuló homokbuckák csökkentésére.

Szennyezés és kezelési intézkedések

A gyors iparosodás és urbanizáció következtében a folyó súlyos szennyezést szenvedett el. A város tisztítatlan szennyvizének megoszlása a három fő vízfolyás között jelentős: naponta az Adyarba kerül a tisztítatlan szennyvíz körülbelül 10%-a, míg a Buckingham-csatorna kapja a legnagyobb részt (körülbelül 60%), és a Cooum-folyó körülbelül 30%-ot. A szennyezés forrásai közé tartozik a háztartási szennyvíz, ipari kibocsátások, szilárd kommunális hulladék és az utcai lerakódások.

2012-ben az állami kormány 3 000 millió indiai rúpia összeggel támogatást különített el a város vízfolyásainak megtisztítására és korszerűsítésére; ennek keretében 337 szennyvíztisztító rendszer kiépítését tervezték a városban. A tervezett létesítmények közül 49 helyszín az Adyar folyóra, 105 pont a Cooum folyó mentén, és 183 a Buckingham-csatorna térségében volt meghatározva.

Ökológiai értékek, emberi használat és fenyegetések

• Biológiai sokféleség: a torkolat és a környező lápok értékes madárvilágnak, rákoknak és különböző halaknak adnak otthont; a mangrove foltok fontos pufferzónát alkotnak a part és a belső területek között.
• Emberi tevékenységek: a helyiek halásznak és csónakáznak a folyón, valamint a parti területek rekreációs célokat is szolgálnak.
• Fenyegetések: a szennyvíz- és hulladéklerakás, ipari kibocsátások, a torkolat feltöltődése homokkal és hordalékkal, valamint a parti élőhelyek beszántása komoly veszélyt jelentenek az ökoszisztémára.

Restaurációs és jövőbeli lépések

A hatékony helyreállításhoz több, egymással összhangban végrehajtott intézkedés szükséges:

• teljes szennyvíz-hálózat kiépítése és működtetése, hogy a tisztítatlan szennyvíz ne jusson a folyóba;
• szilárd hulladék rendszeres és szakszerű begyűjtése, lerakók felszámolása a meder és a part mentén;
• mangrove- és partiélőhely-rekonstrukció a torkolat természetes védelmének erősítésére;
• folyószabályozási és mederkarbantartási munkák, amelyek fenntartják a torkolat megfelelő nyíltságát és csökkentik a homokdombok képződését;
• közösségi részvétel és környezeti nevelés, hogy javuljon a helyi lakosok és vállalkozások környezettudatossága.

Összességében az Adyar fontos természeti és gazdasági erőforrás Chennai számára. Bár jelentős kihívásokkal — elsősorban szennyezéssel és élőhely-veszteséggel — kell szembenéznie, a célzott beavatkozásokkal, infrastrukturális beruházásokkal és közösségi részvétellel a folyó ökológiai állapota hosszabb távon javítható.

Kérdések és válaszok

K: Hol ered az Adyar folyó?

K: Milyen hosszú az Adyar folyó?

K: Milyen tevékenységek zajlanak a folyóban a magas szennyezettségi szint ellenére?

K: Mekkora a folyóba táplálkozó összes forrás együttes vízgyűjtő területe?

K: Hová folyik el a legtöbb chennai hulladék?

K: Milyen messze van Tambaramtól?

K: Milyen intézkedéseket hozott a kormány az üledékképződés csökkentése érdekében 2011-ben?

Keresés betűvel