2017. október 1-jei katalán függetlenségi népszavazás és alkotmányos válság

2017. október 1-jei katalán függetlenségi népszavazás és a spanyol alkotmányos válság részletes összefoglalója: tiltás, bojkott, politikai következmények és nemzetközi reakciók.

A 2017-es katalán függetlenségi népszavazás egy 2017. október 1-jén tartott függetlenségi népszavazás Katalóniában. A voksolást a katalán kormány szervezte meg abból a célból, hogy felmérje a lakosság támogatását a régió függetlenné válása iránt. A függetlenséget nem akaró politikai pártok (köztük a spanyol konzervatív Néppárt, a szocialisták és a Ciudadanos) bojkottálták a népszavazást, és az alkotmányos keretek közötti megoldást szorgalmazták.

Előzmények

A spanyol alkotmány 1978-as elfogadása óta nem szerepel a lehetőségek között egy részleges elszakadás jogi kerete; a spanyol állam egységét az alkotmány deklarálja. A katalán szeparatista mozgalmak az ezredfordulót követően erősödtek, és a 2010-es évszázad egyik csúcspontjaként a katalán parlament 2017-ben jóváhagyta a népszavazás kiírását. A spanyol Alkotmánybíróság 2017. szeptember 7-én felfüggesztette a népszavazást, és jogilag törvénytelennek minősítette; a katalán vezetés azonban ezt nem fogadta el, és a helyi intézmények egymásnak feszültek.

A népszavazás napja és eredmények

2017. október 1-jén több száz szavazóhelyszínen próbálták meg lebonyolítani a voksolást. A spanyol kormány és rendőrség az érvénytelenségre hivatkozva megpróbálta akadályozni a voksolást: zártak le helyszíneket, lefoglaltak urnákat és szavazóeszközöket, valamint erőszakos beavatkozásról és letartóztatásokról számoltak be a helyszínen lévők és a média. A katalán egészségügyi hatóságok százaknál többről számoltak be, akik kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek a rendőri akciók során; a spanyol kormány részéről eltérő sérülésszámokról beszéltek.

A katalán kormány szerint a részvétel a regisztrált választók körében körülbelül 43% volt. A beszámolók szerint a leadott szavazatok nagy többsége a függetlenség mellett volt: a katalán vezetés adatai alapján 2 286 217 szavazatot adtak le a függetlenség mellett (a leadott érvényes szavazatok több mint 90%-a), míg a függetlenség ellenzői jóval kevesebben voksoltak. A spanyol állami hatóságok és a függetlenséget ellenző pártok vitatták a népszavazás legitimitását és a hivatalos eredmények megbízhatóságát.

Jogalkotói és alkotmányos lépések

A népszavazás következtében tovább eszkalálódott az ellentét Madrid és Barcelona között. A spanyol központi kormány a spanyol alkotmány eszközeivel lépett fel: 2017. október 27-én a spanyol szenátus egyhangúlag jóváhagyta az 155. cikkely alkalmazását, amely lehetővé tette a központi kormány számára, hogy ideiglenesen átvállalja a katalán regionális hatalom gyakorlását. Ennek következtében a katalán kormányot feloszlatták, a katalán parlamentet felfüggesztették, és előrehozott regionális választásokat írtak ki.

Ugyanezen a napon a katalán parlament egy rövid ideig kimondta Katalónia függetlenségét, majd a katalán vezetés egy része – köztük Carles Puigdemont elnök – részben eltérő lépéseket tett: Puigdemont később önmagát száműzte Belgiumba, ahol menedéket keresett, míg más vezetőket, köztük Oriol Junqueras-t, később letartóztattak és jogi eljárás alá vontak.

Következmények és nemzetközi reakciók

Nemzetközi szinten a legtöbb állam és a legtöbb uniós intézmény a spanyol alkotmányos rend támogatását hangsúlyozta: az Európai Unió többsége nem ismerte el a népszavazás eredményét, és nem lépett közvetítőként. A katalán eljárás kevés külső nemzetközi támogatást kapott; helyi és nemzetközi civil szervezetek, emberi jogi megfigyelők és politikai szereplők azonban kritikával illették a rendőri fellépést és aggodalmukat fejezték ki a polgári szabadságjogok miatt.

Jogilag az ügy hosszú pereskedéssel folytatódott: 2019-ben több katalán politikai vezetőt bíróság elítélt különböző bűncselekményekért (köztük lázadásért és közpénzekkel való visszaélésért), ami tovább mélyítette a társadalmi megosztottságot. 2021 decemberében a spanyol kormány politikai döntésként kegyelmet adott több, a népszavazáshoz kapcsolódóan elítélt személynek, ami részben enyhítette a feszültséget, de a politikai kérdések nem oldódtak meg véglegesen.

Társadalmi hatás és jelenlegi jelentőség

A 2017-es népszavazás és az azt követő alkotmányos válság erősen megosztotta a katalán és a spanyol társadalmat. A kérdés továbbra is meghatározó eleme mindkét politikai térnek: Katalóniában erős szeparatista és autonómiapárti mozgalmak működnek, míg a spanyol központi hatalom a jogállami és alkotmányos keretek fenntartására törekszik. Azóta többször is rendeztek választásokat és tárgyalásokat a regionális és központi vezetés között; a konfliktus rendezése politikai kompromisszumokat és hosszabb távú közmegegyezést igényel.

Összegzés

A 2017. október 1-jei katalán népszavazás egyaránt jogi, politikai és társadalmi válságot idézett elő Spanyolországban. Noha a katalán kormány és sok szavazó a függetlenséget támogatta, a népszavazás jogi státusa vitatott maradt, és Madrid intézkedései közvetlenül beavatkoztak a régió önkormányzati működésébe. Az események hosszú távú hatása ma is érezhető: a függetlenségi törekvések és a spanyol államiság közötti ellentét továbbra is meghatározó a spanyol belpolitikában.

Fontos adatok röviden:

• Időpont: 2017. október 1.
• Alkotmánybírósági felfüggesztés: 2017. szeptember 7.
• Katalán kormány adatai szerint: mintegy 43% részvétel; a leadott szavazatok nagy többsége a függetlenség mellett.
• Spanyol kormány lépései: rendőri beavatkozás október 1-jén; 155. cikk életbe léptetése október 27-én; katalán kormány feloszlatása és központi irányítás.
• Utóhatás: pereskedések, elítélések (2019), későbbi kegyelmek (2021), politikai és társadalmi megosztottság.

Keresés betűvel