1973 Pakisztán alkotmánya

1973-as pakisztáni alkotmány

Az új kormány egyik legsürgetőbb feladata az új alkotmány megalkotása volt. Amikor a hadiállapotot végül feloldották, 1972 áprilisában összehívták a Közgyűlést az 1970-es választási eredmények alapján az egykori nyugat-pakisztáni régióban. A különböző pártok politikusainak keresztmetszetéből bizottságot hoztak létre. A bizottságon belül nézeteltérések voltak abban, hogy az új alkotmány parlamenti vagy elnöki kormányzati rendszert vezessen be. A tartományi autonómia kérdésében is eltérőek voltak a vélemények. Az alkotmányügyi bizottságnak nyolc hónapba telt, mire 1973. április 10-én benyújtotta jelentését. Az alkotmánytervezetet a szövetségi gyűlés 135 igen szavazattal, három tartózkodás mellett fogadta el. Az alkotmányt 1973. augusztus 14-én léptették hatályba, Bhuttót pedig augusztus 12-én a nemzetgyűlés miniszterelnökké választotta. Az alkotmány főbb jellemzői a következők voltak:

I. Pakisztán parlamentáris kormányzati rendszerű szövetségi köztársaság. A kormányfő a miniszterelnök, akit a többségi pártból választanak.

II. Hangsúlyozni kell az iszlám mint államvallás különleges helyzetét, és mind a miniszterelnöknek, mind az elnöknek muszlimnak kell lennie.

III. Pakisztánt alapesetben iszlám köztársasággá kell nyilvánítani.

IV. Az alkotmánymódosító törvényjavaslathoz kétharmados többségre van szükség az alsóházban és többségre a felsőházban.

V. Minden alapvető emberi jogot garantálni kell, de kiegészítették azzal a kikötéssel, hogy ez a törvény által előírt, méltányos korlátozásoktól függ".

VI. A legfelsőbb bíróság és a felsőbíróságok hatáskörrel rendelkeznek az alapvető jogok érvényesítésére.

VII. Az elnök a miniszterelnök kötelező érvényű tanácsainak megfelelően jár el, és minden elnöki utasítást a miniszterelnök ellenjegyez.

VIII. A szenátust, vagyis a felsőházat többnyire a tartományi kormányok közül választják, és így első alkalommal a tartományok érdekeit a központban kell védeni. A szenátus még vészhelyzetben sem oszlatható fel.

IX. Vészhelyzet esetén a szövetségi kormány bármiről hozhat törvényt, és akár az alapvető szabadságjogokat is felfüggesztheti.

X. Az urdu legyen az ország hivatalos nyelve, a pakisztáni nyelv pedig maradjon meg a következő 15 évben.

Xl.A Szent Korán és az iszlám tanításának kötelezővé kell válnia.

XI. Pakisztán föderális iszlám állam lesz, így a fennmaradó hatáskörök a tartományok, nem pedig a központi kormányzat kezében vannak.

Az 1973-as alkotmány tehát az 1962-es alkotmány által bevezetett elnöki kísérlet után visszatérést jelentett a demokrácia parlamentáris formájához. A tartományoknak is tettek engedményeket, hogy eloszlassák azokat a félelmeket, hogy a központi kormány minden kérdésben felülbírálja őket. Ez azért volt fontos, mert az egy egységre épülő rendszert csak nemrégiben törölték el, és mert az új államban a 4 tartományi kormány közül 2 nem volt PPP. Az 1973-as alkotmánynak azonban volt egy másik előnye is két elődjével szemben: egy demokratikusan választott közgyűlés fogadta el és szavazta meg. Ez nagyobb tekintélyt adott neki, és bár a következő hadiállapot alatt felfüggesztették, a függetlenség óta Pakisztán három írott alkotmányt dolgozott ki és változtatott meg, a negyediket pedig 1985. december 30-án állították vissza, és a mai napig érvényben van.

Kérdések és válaszok

K: Mi volt az új kormány egyik legsürgetőbb feladata?

K: Mikor oldották fel a szükségállapotot?

K: Hogyan jött össze a Képviselőház?

K: Kik alkották az alkotmányügyi bizottságot?

K: Milyen nézeteltérések voltak a bizottságon belül?

K: Mennyi időbe telt, amíg benyújtották a jelentésüket?

K: Mikor nyújtották be a jelentésüket?

Keresés betűvel