Nyugati-fennsík
A Nyugati-fennsík (néha Ausztrál Pajzsnak is nevezik) Ausztrália legnagyobb vízgyűjtő területe, amely túlnyomórészt a Gondwana ősi kőzetpajzsának maradványaiból áll. A kontinens kétharmadát borítja; 2 700 000 négyzetkilométernyi száraz terület, beleértve Nyugat-Ausztrália, Dél-Ausztrália és az Északi Terület nagy részét. Összehasonlításképpen: nagyjából akkora, mint az egész kontinentális Európa Lengyelországtól nyugatra, Portugáliáig. Ez Ausztrália legnagyobb vízgyűjtő területe.
Ezen a vidéken ritkán esik az eső, és néhány állandó víznyerőhelytől eltekintve a felszíni víz mindig hiányzik, kivéve heves esőzések után. A terület nagy része sík, homokos vagy köves sivatag, gyér bokrokkal vagy pázsitfüvekkel borítva. Az átlagos csapadékmennyiség területenként változik, és évente 100-350 mm között mozog, de nagyon kiszámíthatatlan.
Nincsenek állandó vízfolyások. Az általános tendencia az, hogy a lefolyás a szárazföld belseje felé folyik, de a csapadékmennyiség nem elegendő ahhoz, hogy kifejezett vízelvezetési mintázatot hozzon létre.
Lásd még
- Ausztrál pajzs
- Pilbara kráter
- Yilgarn kráter
- Nagy Viktória sivatag
Kérdések és válaszok
K: Mik az ausztrál pajzs koordinátái?
V: Az Ausztrál Pajzs koordinátái: 26°00′00″S 129°00′00″E.
K: Mi az az Ausztrál pajzs?
V: Az Ausztrál Pajzs, más néven Nyugati-fennsík Ausztrália legnagyobb vízgyűjtő területe, amely a kontinens kétharmadát borítja.
K: Miből áll elsősorban az Ausztrál pajzs?
V: Az Ausztrál pajzs főként a Gondwana régi kőzetpajzsából áll.
K: Az ausztrál kontinens mekkora részét fedi le az ausztrál pajzs?
V: Az ausztrál pajzs a kontinens kétharmadát fedi le.
K: Mekkora az átlagos csapadékmennyiség az Ausztrál Pajzsban?
V: Az átlagos csapadékmennyiség az Ausztrál Pajzsban területenként változó, és évi 100-350 mm között változik.
K: Vannak-e állandó vízfolyások az Ausztrál Pajzsban?
V: Nem, az Ausztrál Pajzsban nincsenek állandó vízfolyások.
K: Milyen kihívásokkal kell szembenéznie Ausztráliának a vízhiány tekintetében?
V: Ausztráliának egyre súlyosabb hosszú távú vízhiánnyal kell szembenéznie, mivel a csapadékmennyiség csökken, a folyók kiszáradnak, a gátak vízszintje pedig csökken, ahogy az éghajlatváltozás hatásai erősödnek.
