Visual Basic – Windows programozási nyelv: definíció és áttekintés

Fedezd fel a Visual Basic definícióját és áttekintését: egyszerű Windows-programozás, gyors fejlesztés, .exe készítés és haladó webes lehetőségek — kezdőknek és profiknak.

Szerző: Leandro Alegsa

13-01-2026 22:06

A Visual Basic (VB) a Microsoft által a Windows operációs rendszeréhez kifejlesztett programozási nyelv, amely a BASIC nyelv leszármazottja. A BASIC-et hagyományosan könnyebben olvashatónak és tanulhatónak tartják más nyelveknél, ezért a Visual Basic-et gyakran kezdőknek és gyors alkalmazásfejlesztésre használják.

Visual Basic egy magas szintű, eseményvezérelt nyelv, amely egyszerű, angolszerű kulcsszavakat és szintaxist használ. A fejlesztői környezet (IDE) erőteljes vizuális tervezőt ad a felhasználói felületekhez, így könnyű húzással–ejtéssel (drag-and-drop) létrehozni űrlapokat és vezérlőket. Bár a nyelv tervezésekor a gyors fejlesztés volt a cél, a futtatás módja verzióról verzióra változott: egyes változatok p-kódot vagy értelmezett kódot használtak fejlesztési időben, míg mások (például a későbbi kiadások) lehetőséget adtak natív vagy futtatókönyvtárra történő fordításra.

Főbb jellemzők

Gyors fejlesztés (RAD): integrált űrlaptervező, beépített vezérlők és eseménykezelés.
Eseményvezérelt programozás: a felhasználói interakciókra (gombnyomás, egérmozgás stb.) reagáló kód szervezése egyszerű.
Változatos típuskezelés: a klasszikus VB verziókban gyakori volt a Variant típus, ami kényelmes, de néha hibákhoz vezethet; a VB.NET erősebb típusellenőrzést kínál.
Integráció COM/ActiveX komponensekkel: a Visual Basic jól együttműködik a Windows komponensmodelljével, támogatja az ActiveX és COM vezérlőket.
Telepíthető alkalmazások: a legtöbb VB-verzióból lehetett .exe vagy telepítőcsomagot készíteni, illetve futtatókörnyezetre (runtime) támaszkodni.

Történeti áttekintés

A Visual Basic első verziója az 1990-es évek elején jelent meg, és gyorsan népszerűvé vált a könnyű GUI-fejlesztés miatt. A cikk eredeti állításában szereplő 3-as verzió (1993 körül) fontos mérföldkő volt: ekkortól vált széles körben elterjedtté és üzletileg sikeressé. Későbbi kiadások (VB4, VB5, VB6) tovább finomították a nyelvet és az IDE-t; a klasszikus Visual Basic 6.0 az egyik legismertebb ilyen kiadás.

2002-ben a Microsoft bevezette a Visual Basic .NET-et, amely alapjaiban változtatta meg a nyelvet: a VB.NET a .NET-keretrendszerre (Common Language Runtime) épül, erősebb objektumorientált lehetőségeket és modern típuskezelést kínál. A .NET-ökoszisztéma révén a .NET-es VB-alkalmazások IL-kódra fordulnak, és a CLR futtatja őket.

Platform és futtatás

A klasszikus Visual Basic (például VB6) elsősorban Windowsra és Intel-kompatibilis processzorokra készült, mivel erősen támaszkodott a Windows API-kra és a COM/ActiveX technológiára. Ugyanakkor a modern VB verziók (.NET) révén megjelentek lehetőségek a platformfüggetlenségre is: a .NET Core és a Mono projektek segítségével egyes .NET-alkalmazások több operációs rendszeren is futtathatók. Fontos megkülönböztetni tehát a klasszikus VB-t és a .NET-alapú Visual Basic-et.

Előnyök

Könnyű tanulhatóság és olvasható szintaxis, ami vonzó kezdőknek és gyors fejlesztéshez.
Erős támogatás GUI-készítéshez: vizuális tervező, beépített vezérlők és eseménykezelés.
Széles körű harmadik féltől származó vezérlők és kiegészítők álltak rendelkezésre, amelyek kibővítették a funkcionalitást.
Kiterjedt üzleti és vállalati alkalmazásbázis — sok irodai és üzleti program VB-vel készült, valamint a VBA (Visual Basic for Applications) az Office makrók nyelve.

Hátrányok és kritikák

A klasszikus VB-t sok kritika érte a típusbiztonság hiánya, a könnyen "spagettikódhoz" vezető struktúrák és bizonyos nyelvi korlátok miatt.
Teljesítmény szempontjából egyes interpretált vagy p-kódos futtatási módok lassabbak lehetnek a natív, erősen optimalizált kódnál.
Portolhatóság: a klasszikus VB-felhasználói felületek és COM-hívások erősen Windows-specifikusak voltak.
Gyakran hivatkoznak arra is, hogy régebbi VB-projektek karbantartása nehezebb lehet, különösen ha sok külső vezérlőt használnak, amelyek már nem támogatottak.

Hol használják ma?

A Visual Basic klasszikus változatai (például VB6) még ma is futnak számos üzleti alkalmazásban; sok vállalat nem váltotta még le régi rendszereit. A Visual Basic .NET a .NET-ökoszisztéma része, és alkalmas modern vállalati alkalmazások fejlesztésére, különösen ha a fejlesztők a .NET könyvtárakat és eszközöket szeretnék használni. Emellett a VBA továbbra is nagyon elterjedt az Office-automatizálásban és makrók írásában.

Összegzés

Az Visual Basic a gyors alkalmazásfejlesztésre optimalizált, könnyen tanulható programozási nyelv, amelynek egyik legnagyobb erénye a vizuális fejlesztési élmény és a Windows-integráció. A klasszikus VB rendkívül sikeres volt a 1990-es években, és a későbbi VB.NET továbbvitte a nyelvet a modern .NET-platformra. A választásnál érdemes mérlegelni a projekt követelményeit: ha platformfüggetlenség vagy erősebb típusellenőrzés szükséges, a .NET-alapú megoldás előnyösebb lehet; ha régi Windows-alkalmazások karbantartásáról van szó, a klasszikus VB-re épülő megközelítések még mindig relevánsak.

Példák

Dim MyInput MyInput = InputBox("Hány éves vagy?") If Not IsNumeric(MyInput) Then MsgBox "Ez nem egy szám!" ElseIf MyInput < 0 Then MsgBox "Nem lehet kevesebb, mint nulla!" ElseIf MyInput > 100 Then MsgBox "Ez régi!" Else MsgBox "Te " & MyInput & " éves vagy." End If

Private Sub Form_Load() MsgBox "Hello, World" End Sub

Történelem

A VB 1.0 1991-ben került bevezetésre. A felhasználói felület létrehozására szolgáló drag and drop kialakítás egy Alan Cooper és cége, a Tripod által kifejlesztett űrlapgenerátor prototípusából származik. A Microsoft szerződést kötött Cooperrel és társaival, hogy a Tripodot programozható űrlaprendszerré fejlesszék a Windows 3.0 számára, Ruby kódnév alatt (nincs kapcsolat a Ruby programozási nyelvvel). A Tripod egyáltalán nem tartalmazott programozási nyelvet. A Microsoft úgy döntött, hogy a Ruby-t a Basic nyelvvel kombinálva létrehozza a Visual Basic-et. A Ruby felületgenerátor adta a Visual Basic "vizuális" részét, és ezt kombinálták az "EB" Embedded BASIC motorral, amelyet a Microsoft elhagyott "Omega" adatbázis-rendszeréhez terveztek. A Ruby lehetőséget biztosított a további vezérlőelemeket tartalmazó dinamikus linkkönyvtárak (akkoriban "gizmos"-nak nevezték őket) betöltésére is, amelyekből később a Visual Basic Extension (VBX) interfész lett. A Visual Basic verziói az alábbiakban vannak felsorolva:

Név	Operációs rendszer	Megjelenés dátuma	Leírás
Visual Basic 1.0	Windows	1991. május	Ez a verzió először a Comdex/Windows World kiállításon jelent meg Atlantában, Georgia államban.
Visual Basic 1.0	DOS	1992 szeptembere	Maga a nyelvnek ez a verziója nem volt teljesen kompatibilis a Visual Basic for Windows programmal. Ennek oka az volt, hogy a nyelv valójában a Microsoft DOS-alapú BASIC-fordítóinak, a QuickBASIC-nak és a BASIC Professional Development Systemnek a következő változata volt. A felület szöveges felhasználói felületet használ, kiterjesztett ASCII karaktereket használva a grafikus felhasználói felület megjelenésének szimulálására.
Visual Basic 2.0	Windows	1992 novembere	A programozási környezetet könnyebb volt használni, mint az 1.0-s verziót, és gyorsabb volt. Nevezetesen, az űrlapok instanciálható objektumok lettek, és ezzel lefektették az osztálymodulok alapkoncepcióját, ahogyan azt később a 4.0-s verzió kínálta.
Visual Basic 3.0	Windows	1993 nyara	A Visual Basic 3.0 Standard és Professional változatban jelent meg. A VB3 tartalmazta a Microsoft Jet Database Engine 1.1-es verzióját, amely képes volt olvasni és írni a Jet (vagy Access) 1.x adatbázisokat. Ennek a verziónak a megjelenésével a termék egyre sikeresebbé vált. A Visual Basic 3.0-t azonban erős kritikák érték, mivel nem volt "igazi programozási nyelv"; nem volt képes tényleges futtatható (EXE) fájlok létrehozására. Ez azt jelentette, hogy minden VB programot futás közben kellett értelmezni, és lassabban futott, mint egy normál számítógépes program.
Visual Basic 4.0	Windows	1995. augusztus	Ez volt az első olyan verzió, amely a 16 bites Windows programok mellett 32 bites alkalmazásokat is képes volt létrehozni. Három kiadása van: Standard, Professional és Enterprise. Bevezette azt a képességet is, hogy nem GUI osztályokat írhassunk a Visual Basicben. A Visual Basic 4 különböző kiadásai közötti inkompatibilitások telepítési és működési problémákat okoztak. Míg a Visual Basic korábbi verziói a VBX vezérlőket használták, a Visual Basic 4.0 ehelyett OLE vezérlőket (.OCX végződésű fájlnevekkel) használt. Az ilyen típusú vezérlőket később ActiveX-vezérlőknek nevezték el.
Visual Basic 5.0	Windows	1997 februárja	Ez a verzió kizárólag a Windows 32 bites verziójára jelent meg. Azok a programozók, akik inkább 16 bites programokat írtak, a Visual Basic 4.0-ban írt programokat importálhatták a Visual Basic 5.0-ba, és a Visual Basic 5.0 programok könnyen konvertálhatók a Visual Basic 4.0-val. A Visual Basic 5.0 bevezette továbbá az egyéni felhasználói vezérlők létrehozásának lehetőségét, valamint a natív Windows futtatható kóddá történő fordítás képességét, ami felgyorsítja a számításigényes kódok végrehajtását. Az ActiveX-vezérlők létrehozásához egy ingyenesen letölthető Control Creation Edition is megjelent. A Visual Basic bevezető formájaként is használták: egy hagyományos .exe projektet lehetett létrehozni és futtatni az IDE-ben, de nem lehetett lefordítani.
Visual Basic 6.0	Windows	1998 közepe	Ez a verzió számos területen javult, beleértve a webalapú alkalmazások létrehozásának képességét. A VB6 2008 márciusától a Microsoft "nem támogatott fázisába" lépett. Bár a Visual Basic 6.0 fejlesztőkörnyezet már nem támogatott, a futtatási idő támogatott a Windows Vista, a Windows Server 2008 és a Windows 7 operációs rendszereken. A Microsoft Visual Basic 6.0 mainstream támogatása 2005. március 31-én megszűnt. A kiterjesztett támogatás 2008 márciusában szűnt meg. A Visual Basic felhasználói közösség válaszul komoly aggodalmának adott hangot, és a felhasználók aláírták a petíciót a termék életben tartása érdekében. A Microsoft mindeddig nem volt hajlandó változtatni álláspontján az ügyben. (de lásd ) Ironikus módon 2005 folyamán kiderült, hogy a Microsoft új kémprogram-ellenes ajánlatát, a Microsoft AntiSpyware-t (a GIANT Company Software felvásárlásának része) Visual Basic 6.0-ban kódolták. A helyébe lépő Windows Defendert C++ kódként írták át.

Visual Basic .NET

A Visual Basic .NET a Microsoft sikeres Visual Basic termékcsaládjának következő termékcsaládja. Megkönnyíti a programok készítését, mivel lehetőség van a vezérlőelemek áthúzására a programba. A .NET keretrendszeren fut, és egy másik hosszú programsorozatot tartalmaz (lásd Visual Basic .NET#Editions).

Visual Basic for Applications

Ez egy szkriptnyelv, amelyet a Microsoft Office-ban és néhány más programban használnak. A Visual Basic 6.0-ra épül, és képes az adatok megváltoztatására egy irodai alkalmazásban, fájlba írására és egyéb műveletek elvégzésére.

Támogatás

A Visual Basic fejlesztőkörnyezet 1.0 és 6.0 közötti összes verziója visszavonásra került, és a Microsoft már nem támogatja őket. A kapcsolódó futtatókörnyezetek szintén nem támogatottak. Kivéve a Visual Basic 6 core futtatókörnyezetet, amelyet a Microsoft hivatalosan a Windows 10 és a Windows Server 2012 támogatásának megszűnéséig támogat. A Visual Studio 6.0-val szállított, harmadik féltől származó komponensek nem tartoznak ebbe a támogatási nyilatkozatba. Egyes régebbi Visual Basic komponensek még működhetnek az újabb platformokon. Annak ellenére, hogy a Microsoft és más gyártók nem támogatják őket.

A Visual Basic 6 fejlesztése és karbantartása lehetséges Windows XP, Windows Vista és Windows 2003 operációs rendszereken a Visual Studio 6.0 platformok használatával, de nem támogatott. A Visual Basic 6.0, az alkalmazásprogramozási felület és az eszközök dokumentációja a Visual Studio.NET 2002 előtti utolsó MSDN-kiadásban található meg a legjobban. Az MSDN későbbi kiadásai a .NET fejlesztésre összpontosítottak, és a Visual Basic 6.0 programozási dokumentáció jelentős részét eltávolították. A Visual Basic IDE telepíthető és használható Windows Vista operációs rendszeren, ahol néhány kisebb inkompatibilitást mutat, amelyek azonban nem akadályozzák a normál szoftverfejlesztést és -karbantartást. 2008 augusztusától mind a Visual Studio 6.0, mind az MSDN dokumentáció letölthető az MSDN előfizetők számára.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Visual Basic?

V: A Visual Basic a Microsoft által a Windows operációs rendszeréhez kifejlesztett programozási nyelv.

K: A BASIC nyelv könnyebben olvasható, mint más nyelvek?

V: Igen, a BASIC nyelvről azt mondják, hogy könnyebben olvasható, mint más nyelvek.

K: A Visual Basic magas szintű programozási nyelv?

V: Igen, a Visual Basic egy széles körben ismert magas szintű programozási nyelv.

K: A Visual Basic értelmezett nyelv?

V: Igen, a Visual Basic értelmezett nyelv.

K: Futtatható-e a kód azonnal, miután Visual Basicben megírták?

V: Igen, a kód futtatható közvetlenül azután, hogy Visual Basicben megírták.

K: A Visual Basic kód lefordítható .exe fájlba?

V: Igen, miután a kód működik, .exe fájlba fordítható, így minden modern Windows számítógépen futtatható.

K: Futtatható-e a Visual Basic a Windowstól eltérő operációs rendszereken?

V: Nem, a Visual Basic nem fut a Windowstól eltérő operációs rendszereken és a nem Intel-kompatibilis processzorral rendelkező gépeken.

Keres