Visual Basic
A Visual Basic (VB) a Microsoft által a Windows operációs rendszeréhez kifejlesztett programozási nyelv. A BASIC nyelvről azt mondják, hogy könnyebben olvasható, mint más nyelvek.
A Visual Basic egy széles körben érthető, magas szintű programozási nyelv, amely egyszerű, angolszerű szavakkal és szintaxissal íródott. Ez egy értelmezett nyelv, a kód megírása után azonnal futtatható.
Az értelmező használata egyszerűbbé teszi a használatát, mivel nincs szükség arra, hogy a számítógép lefordítsa a kódot, esetleg hibákat találjon, amelyeket ki kell javítani, mielőtt a lefordított változat futtatható lenne. Ha a kód működik, lefordítható egy .exe fájlba, így az minden modern Windows számítógépen futtatható, függetlenül attól, hogy a VB telepítve van-e vagy sem. A nyelv lehetővé teszi a kezdő programozó számára, hogy professzionális megjelenésű Windows-alkalmazásokat készítsen, mivel rajzeszközöket tartalmaz a normál Windows-formanyomtatványok létrehozásához. A VB fejlett funkciókat is tartalmaz - olyan fogalmakat és struktúrákat, amelyek lehetővé teszik a programok Internetes használatra való átalakítását. A Visual Basic nem fut a Windowstól eltérő operációs rendszereken és a nem Intel-kompatibilis processzorral rendelkező gépeken.
Bár a programot sok kritika érte hibái miatt, a Visual Basic 1993 nyarán megjelent 3. verziója óta hatalmas kereskedelmi sikert aratott. Számos cég kínált harmadik féltől származó vezérlőket, amelyek nagymértékben kibővítették a funkcionalitását.
Példák
Történelem
A VB 1.0 1991-ben került bevezetésre. A felhasználói felület létrehozására szolgáló drag and drop kialakítás egy Alan Cooper és cége, a Tripod által kifejlesztett űrlapgenerátor prototípusából származik. A Microsoft szerződést kötött Cooperrel és társaival, hogy a Tripodot programozható űrlaprendszerré fejlesszék a Windows 3.0 számára, Ruby kódnév alatt (nincs kapcsolat a Ruby programozási nyelvvel). A Tripod egyáltalán nem tartalmazott programozási nyelvet. A Microsoft úgy döntött, hogy a Ruby-t a Basic nyelvvel kombinálva létrehozza a Visual Basic-et. A Ruby felületgenerátor adta a Visual Basic "vizuális" részét, és ezt kombinálták az "EB" Embedded BASIC motorral, amelyet a Microsoft elhagyott "Omega" adatbázis-rendszeréhez terveztek. A Ruby lehetőséget biztosított a további vezérlőelemeket tartalmazó dinamikus linkkönyvtárak (akkoriban "gizmos"-nak nevezték őket) betöltésére is, amelyekből később a Visual Basic Extension (VBX) interfész lett. A Visual Basic verziói az alábbiakban vannak felsorolva:
Név | Operációs rendszer | Megjelenés dátuma | Leírás |
Visual Basic 1.0 | Windows | 1991. május | Ez a verzió először a Comdex/Windows World kiállításon jelent meg Atlantában, Georgia államban. |
Visual Basic 1.0 | 1992 szeptembere | Maga a nyelvnek ez a verziója nem volt teljesen kompatibilis a Visual Basic for Windows programmal. Ennek oka az volt, hogy a nyelv valójában a Microsoft DOS-alapú BASIC-fordítóinak, a QuickBASIC-nak és a BASIC Professional Development Systemnek a következő változata volt. A felület szöveges felhasználói felületet használ, kiterjesztett ASCII karaktereket használva a grafikus felhasználói felület megjelenésének szimulálására. | |
Visual Basic 2.0 | Windows | 1992 novembere | A programozási környezetet könnyebb volt használni, mint az 1.0-s verziót, és gyorsabb volt. Nevezetesen, az űrlapok instanciálható objektumok lettek, és ezzel lefektették az osztálymodulok alapkoncepcióját, ahogyan azt később a 4.0-s verzió kínálta. |
Visual Basic 3.0 | Windows | 1993 nyara | A Visual Basic 3.0 Standard és Professional változatban jelent meg. A VB3 tartalmazta a Microsoft Jet Database Engine 1.1-es verzióját, amely képes volt olvasni és írni a Jet (vagy Access) 1.x adatbázisokat. Ennek a verziónak a megjelenésével a termék egyre sikeresebbé vált. A Visual Basic 3.0-t azonban erős kritikák érték, mivel nem volt "igazi programozási nyelv"; nem volt képes tényleges futtatható (EXE) fájlok létrehozására. Ez azt jelentette, hogy minden VB programot futás közben kellett értelmezni, és lassabban futott, mint egy normál számítógépes program. |
Visual Basic 4.0 | Windows | 1995. augusztus | Ez volt az első olyan verzió, amely a 16 bites Windows programok mellett 32 bites alkalmazásokat is képes volt létrehozni. Három kiadása van: Standard, Professional és Enterprise. Bevezette azt a képességet is, hogy nem GUI osztályokat írhassunk a Visual Basicben. A Visual Basic 4 különböző kiadásai közötti inkompatibilitások telepítési és működési problémákat okoztak. Míg a Visual Basic korábbi verziói a VBX vezérlőket használták, a Visual Basic 4.0 ehelyett OLE vezérlőket (.OCX végződésű fájlnevekkel) használt. Az ilyen típusú vezérlőket később ActiveX-vezérlőknek nevezték el. |
Visual Basic 5.0 | Windows | 1997 februárja | Ez a verzió kizárólag a Windows 32 bites verziójára jelent meg. Azok a programozók, akik inkább 16 bites programokat írtak, a Visual Basic 4.0-ban írt programokat importálhatták a Visual Basic 5.0-ba, és a Visual Basic 5.0 programok könnyen konvertálhatók a Visual Basic 4.0-val. A Visual Basic 5.0 bevezette továbbá az egyéni felhasználói vezérlők létrehozásának lehetőségét, valamint a natív Windows futtatható kóddá történő fordítás képességét, ami felgyorsítja a számításigényes kódok végrehajtását. Az ActiveX-vezérlők létrehozásához egy ingyenesen letölthető Control Creation Edition is megjelent. A Visual Basic bevezető formájaként is használták: egy hagyományos .exe projektet lehetett létrehozni és futtatni az IDE-ben, de nem lehetett lefordítani. |
Visual Basic 6.0 | Windows | 1998 közepe | Ez a verzió számos területen javult, beleértve a webalapú alkalmazások létrehozásának képességét. A VB6 2008 márciusától a Microsoft "nem támogatott fázisába" lépett. Bár a Visual Basic 6.0 fejlesztőkörnyezet már nem támogatott, a futtatási idő támogatott a Windows Vista, a Windows Server 2008 és a Windows 7 operációs rendszereken. A Microsoft Visual Basic 6.0 mainstream támogatása 2005. március 31-én megszűnt. A kiterjesztett támogatás 2008 márciusában szűnt meg. A Visual Basic felhasználói közösség válaszul komoly aggodalmának adott hangot, és a felhasználók aláírták a petíciót a termék életben tartása érdekében. A Microsoft mindeddig nem volt hajlandó változtatni álláspontján az ügyben. (de lásd ) Ironikus módon 2005 folyamán kiderült, hogy a Microsoft új kémprogram-ellenes ajánlatát, a Microsoft AntiSpyware-t (a GIANT Company Software felvásárlásának része) Visual Basic 6.0-ban kódolták. A helyébe lépő Windows Defendert C++ kódként írták át. |
Visual Basic .NET
A Visual Basic .NET a Microsoft sikeres Visual Basic termékcsaládjának következő termékcsaládja. Megkönnyíti a programok készítését, mivel lehetőség van a vezérlőelemek áthúzására a programba. A .NET keretrendszeren fut, és egy másik hosszú programsorozatot tartalmaz (lásd Visual Basic .NET#Editions).
Visual Basic for Applications
Ez egy szkriptnyelv, amelyet a Microsoft Office-ban és néhány más programban használnak. A Visual Basic 6.0-ra épül, és képes az adatok megváltoztatására egy irodai alkalmazásban, fájlba írására és egyéb műveletek elvégzésére.
Támogatás
A Visual Basic fejlesztőkörnyezet 1.0 és 6.0 közötti összes verziója visszavonásra került, és a Microsoft már nem támogatja őket. A kapcsolódó futtatókörnyezetek szintén nem támogatottak. Kivéve a Visual Basic 6 core futtatókörnyezetet, amelyet a Microsoft hivatalosan a Windows 10 és a Windows Server 2012 támogatásának megszűnéséig támogat. A Visual Studio 6.0-val szállított, harmadik féltől származó komponensek nem tartoznak ebbe a támogatási nyilatkozatba. Egyes régebbi Visual Basic komponensek még működhetnek az újabb platformokon. Annak ellenére, hogy a Microsoft és más gyártók nem támogatják őket.
A Visual Basic 6 fejlesztése és karbantartása lehetséges Windows XP, Windows Vista és Windows 2003 operációs rendszereken a Visual Studio 6.0 platformok használatával, de nem támogatott. A Visual Basic 6.0, az alkalmazásprogramozási felület és az eszközök dokumentációja a Visual Studio.NET 2002 előtti utolsó MSDN-kiadásban található meg a legjobban. Az MSDN későbbi kiadásai a .NET fejlesztésre összpontosítottak, és a Visual Basic 6.0 programozási dokumentáció jelentős részét eltávolították. A Visual Basic IDE telepíthető és használható Windows Vista operációs rendszeren, ahol néhány kisebb inkompatibilitást mutat, amelyek azonban nem akadályozzák a normál szoftverfejlesztést és -karbantartást. 2008 augusztusától mind a Visual Studio 6.0, mind az MSDN dokumentáció letölthető az MSDN előfizetők számára.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Visual Basic?
V: A Visual Basic a Microsoft által a Windows operációs rendszeréhez kifejlesztett programozási nyelv.
K: A BASIC nyelv könnyebben olvasható, mint más nyelvek?
V: Igen, a BASIC nyelvről azt mondják, hogy könnyebben olvasható, mint más nyelvek.
K: A Visual Basic magas szintű programozási nyelv?
V: Igen, a Visual Basic egy széles körben ismert magas szintű programozási nyelv.
K: A Visual Basic értelmezett nyelv?
V: Igen, a Visual Basic értelmezett nyelv.
K: Futtatható-e a kód azonnal, miután Visual Basicben megírták?
V: Igen, a kód futtatható közvetlenül azután, hogy Visual Basicben megírták.
K: A Visual Basic kód lefordítható .exe fájlba?
V: Igen, miután a kód működik, .exe fájlba fordítható, így minden modern Windows számítógépen futtatható.
K: Futtatható-e a Visual Basic a Windowstól eltérő operációs rendszereken?
V: Nem, a Visual Basic nem fut a Windowstól eltérő operációs rendszereken és a nem Intel-kompatibilis processzorral rendelkező gépeken.